- Született:
- 1950
Szász László PhD
irodalomtörténész, kritikus, esszéíró, egyetemi docens. Fő kutatási területe a XIX. és a XX. század fordulójának irodalma, valamint a romániai magyar irodalom
- PDF | REZ |ENG
A tanulmány Bánffy Miklós Valahol című elbeszélése kapcsán azt vizsgálja, hogy a politikusi élettapasztalat, a különböző szereplehetőségek és az életrajzi dokumentumok miként alakulnak át metaforikus jelentésekben gazdag szépirodalommá. Bánffy nem vett részt publicisztikáival vagy elméleti írásaival abban a – transzilvanizmus fogalmával körülírható – vitában, amely a kisebbségi létbe taszított erdélyi magyarság túlélési stratégiáit elemezte. Ellenben intézményépítő és alkotói munkássága, miként a Valahol című elbeszélésének világképe is, fontos része a transzilvanizmus ideológiájának.
Szász László PhD: Novellányi Trianon - Magyar Művészet 2020/03 - Szász László PhD: Illyés Kinga párbeszédei és (le)hallgatása - Magyar Művészet 2022/6
- Szász László PhD: Sorsirodalom vagy/és szerepköltészet? - Magyar Művészet 2023/4
- Szász László PhD: Az igazi Erdélyi történet – a román kultúrába átültetve - Magyar Művészet 2020/03
- PDF | REZ |ENG
Szász László
Naplók és szerepek
Adalékok a romániai magyar irodalom „titkos” történetéhezSütő Andrásnak a Petőfi Irodalmi Múzeumban hozzáférhető kéziratos hagyatékában található egy terjedelmes füzet, amely az erdélyi magyarság legsúlyosabb válságának szimbolikus lenyomata. Az 1988-as keltezésű, publikálatlan, de nyilvánvalóan az utókornak szánt napló a modern irodalmi interpretációs módszerek korlátaira is felhívja a figyelmet, mert a szövegéből kibomló történetsort csak a fikciós mozzanatok és az ábrázolt valóságelemek viszonyának tisztázásával lehet elemezni. Ugyanakkor a napló egy remekíró poétikus nyelvi érzékenységgel megfogalmazott alkotása, tehát esztétikai értékű és szemantikailag többjelentésű üzenet. Tudományos értelmezését nehezíti, hogy a modern nyugati irodalomszociológiának nincs fogalomkészlete egy olyan, intézményeitől csaknem teljesen megfosztott, túlélésre berendezkedett, csonka irodalmi kultúra leírásához, mint a romániai magyar.
Szász László PhD: Naplók és szerepek - Magyar Művészet 2017/1 - PDF | REZ |ENG
A szerző amellett érvel, hogy az erdélyiség összetartó ereje a kollektív erkölcsi tartásból fakadt, amely a profán moralitástól és az eredeti, vallásos hitelvekre épülő transzilván erkölcstantól kapta meghatározó ösztönzőit. Ennek az irodalomközpontú, de mindig etikai irányultságú szellemiségnek a következménye és utóélete a hatvanas évek második felében induló erdélyi írónemzedék munkássága, amely egyfajta poszt-transzilvanizmussal jellemezhető. Székely János és kortársai ebből a sajátos, újraéledő hagyományból teremtettek remekműveket.
Szász László PhD: A transzilvanizmus rejtekútjai - Magyar Művészet 2018/4