- Született:
- 1981
Mórocz Gábor
bölcsésztanár, szerkesztő. Kutatási területe a magyar esszé és esszéisztikus széppróza története a XIX. század második felében és a XX. század elején. 2015 óta a Magyar Napló kritika- és tanulmányrovatának szerkesztője.
- PDF | REZ |ENG
Az esszéíró Babits 1919 első hónapjaiban még nem tekinti sorstragédiának a történelmi Magyarország szétesését, de egy év múlva már traumaként éli meg az országterület kétharmadának elcsatolását. Később, Trianon kapcsán a békés revizionizmus híve lesz. Az írástudók árulása című 1928-as esszéjében egyéni módon intel lektualizálja az „Igazságot Magyarországnak!” jelmondatot. A nemzeti eszméhez korábban távolságtartóan viszonyuló, katolikus elkötelezettségű, univerzalista és „Európa-hívő” Babits az egyetemes igazságra hivatkozva vallja magát „nacionalistának”, mert a magyarságot ért kataklizmát az emberiség súlyos veszteségeként fogja fel.
Mórocz Gábor: Nemzeti igazság – emberi Igazság - Magyar Művészet 2020/03 - PDF | REZ |ENG
Illyés Gyula 1969-ben jelentette meg Kháron ladikján című munkáját, amelyben nem rendszerszerű formában fejtette ki gondolatait az öregedésről és az öregségről. Azonban ez nem azt jelenti, hogy öregségértelmezésének ne volna többé-kevésbé szilárd logikai váza. A tanulmány ennek a szisztematikus megfogalmazás híján részben rejtve maradó alapkoncepciónak az „újraalkotását” kíséreli meg – döntően, de nem kizárólag a Kháron szövegére összpontosítva.
Mórocz, Gábor
‘The Old Are the Young’
Old Age in the Essays of Gyula Illyés
In 1969, Gyula Illyés published his work Kháron ladikján [In Charon’s Boat], in which he expressed his thoughts on ageing and old age in a non-systematic fashion. This does not mean, however, that his interpretation of old age is without a more or less solid logical framework. Focusing mainly, but not exclusively, on the text of Illyés’s late work, the paper attempts to ‘recreate’ this basic concept, which remains partly hidden for lack of a systematic formulation.
Mórocz Gábor: „Az öregek a fiatalok” - Magyar Művészet 2022/6 - PDF | REZ |ENG
Szabó István (1931–1976) írói munkássága – az 1970-es és a 80-as években végbemenő „prózapoétikai fordulat” következtében – némiképp avíttnak tűnik a kortárs irodalomértelmezők jelentős része számára. A műelemzés azt bizonyítja, hogy az alkotó halála előtt három hónappal megjelent Vasárnapi továbbképző című novella poétikai és eszmei kiérleltségével, valamint problémaérzékenységével kiemelkedik Szabó István utolsó írásai közül.
Comfort and Anxiety
Critical Analysis of the Short Story Sunday Continuation School by István Szabó
As a result of the “prose-poetic turn” in the 1970s and 80s, the literary work of István Szabó (1931–1976) appears to many contemporary literary interpreters to be somewhat outdated. The analysis demonstrates that the short story Vasárnapi továbbképző (Sunday Continuation School), published three months before the author’s death, is exceptional among István Szabó’s final works due to its poetic and ideological maturity, as well as its sensitivity to problems.
Mórocz Gábor: Kényelem és reszketés - Magyar Művészet 24/3 - PDF | REZ |ENG
Mórocz Gábor
Közelítések az esztétizmushozAz esszé Justh Zsigmond Aggházy Károlyról és Mednyánszky Lászlóról szóló írásain keresztül vázolja a századvégi alkotó kevéssé ismert esztétista gondolatvilágának főbb összefüggéseit. Majd azt vizsgálja, hogy Justh nemzedéktársa, a fiatal Ignotus miképpen viszonyul ehhez a nézetrendszerhez. Két radikálisan eltérő gondolkodásmód nyilvánul meg e ma is figyelemre méltó vitában. Az egyik egy sajátos evilági idealizmus, amelynek összetevői közé tartozik a biológiai determinizmus, a dekadenciakritika, a művészetvallásos attitűd, majd – Justh második korszakában – a népi eszme iránti elkötelezettség. Vitapartnere racionalista alapú, elméletellenes, ideológiakritikus, univerzalista élet!lozó!át képvisel, amely szkepszissel, iróniával, időnként cinizmussal közelít a korszak olyan áramlataihoz, mint a szcientizmus, az esztétizmus és a népi-nemzeti gondolatkör.
Mórocz Gábor: Közelítések az esztétizmushoz - Magyar Művészet 2016/3