- Született:
- 1945
Szörényi László DSc
József Attila- és Széchenyi-díjas irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. Fő kutatási területe a neolatin irodalom, a XIV–XX. századi magyar irodalom, perzsa irodalom, filmtörténet. 1997 és 2013 között az MTA Irodalom tudományi Intézetének igazgatója. 2002-ben az Olasz Köztársasági Érdemrend Parancsnoki Fokozatában részesült. A Magyar Írószövetség elnökségi tagja.
- PDF | REZ |ENG
Szörényi László
Megnyitóbeszéd a Petőfi Irodalmi Múzeum Arany János-emlékkiállításán, 2017. május 15.Az Önarckép álarcokban című emlékkiállítás a muzeológia eszközeivel érzékelteti Arany János költészetének lényegét: az önfeltárás – tehát az önarcképfestés – igényét és a rejtőzködő szerepjátszás vágyát. A két attitűd egyforma erővel és egyidejűleg jelenik meg a költő lírájában és epikájában. A kiállítás látogatója betekinthet egy páratlan ívű pálya részleteibe, és azt is érzékelheti, hogy az életútját rendkívüli lelki erővel járó Arany csak az álarcok fájdalmas viselésével tudta magát megóvni a valódi arcvesztéstől.
Szörényi László DSc: Megnyitóbeszéd a Petőfi Irodalmi Múzeum Arany János-emlékkiállításán, 2017. május 15. - Magyar Művészet 2017/3 - PDF | REZ |ENG
A nyelv, amely Európát sok száz éven át összetartotta
Szörényi Lászlóval a kétnyelvűség bűvös hatásáról beszélget Lőcsei GabriellaSzörényi László, a magyarországi humanizmus és az európai újlatin költészet nemzetközi hírű kutatója, a Hungaria Latina Magyar Neolatin Egyesület alapítója, történelemtudományi és irodalomtörténeti példák sorával ismerteti, elemzi azt a hatást, amelyet a latin nyelv két évezreden át Európa népeire – nemzeti nyelvükre s kultúrájukra is – gyakorolt. A beszélgetés során azokat a nyugat- és észak-európai országokat is megemlíti, ahol napjainkban ismét divat lett latinul tanulni, miközben idehaza egyre több középiskolából száműzik az ókori Itália Latium tartományából világhódító útra indult nyelvet.
Szörényi László DSc, Lőcsei Gabriella: A nyelv, amely Európát sok száz éven át összetartotta - Magyar Művészet 2015/3 - PDF | REZ |ENG
A szerző úgy véli, a latintanítás kiiktatása a magyar oktatási rendszerből az irodalomoktatás felszámolásának első lépése. A klasszikus görög-római mitológia és a többi nagy nemzet hitregéinek és történeti mondáinak tanítása nélkülözhetetlen minden, saját nyelvet használó vagy egy idegen nyelvet komolyan elsajátítani kívánó ember számára, mert a mitológia a költészet nyelve. A költészet nem csupán a szépirodalom egyik válfaja, hanem – átvitt értelemben – minden művészet gyűjtőneve.
Szörényi László DSc: Mitológia és irodalomoktatás - Magyar Művészet 2019/4 - PDF | REZ |ENG
A Nemzeti dal az 1848-as magyar forradalom elindítója, majd örök emléke lett. Petőfi költeményét kívülről tudjuk, sokszor halljuk, de – mint arra a szerző rámutat – mégsem értjük igazán. E színpadias, az ősapák hangját megidéző versben a szolgaságba süllyesztő nemzeti tunyaság ugyanolyan ősbűn, mint az első emberpáré, és eredendő bűn gyanánt száll az utódokra. A költemény romantikus látomása szerint a síroknál leboruló unokák imája engeszteli ki Istent, aki a magyarok és a nemzeti szabadság Isteneként állítja helyre a világrendet.
Szörényi László DSc: Petőfi és a nemzeti ősbűn - Magyar Művészet 2020/02 - PDF | REZ |ENG
Szörényi László
„Évfordulóra” – Az újonnan fölfedezett Kónya LajosKónya Lajos Naplók (2014) című gyűjteménye és Válogatott versei (2016) azt bizonyítják, hogy a lírikusnak ott van a helye az 1956-os forradalom nagy költőnemzedékének tagjai között. A két kötet arra ösztönzi az olvasót, hogy összekapcsolja a naplókban föltárt életrajzi és eszmetörténeti adatokat a versekkel, valamint azokkal a külső és belső ellentmondásokkal, amelyek – a rákényszerített és daccal vállalt öncenzúra kettős szorításában – megformálták Kónya Lajos valódi és végleges költői arcképét.
Szörényi László DSc: „Évfordulóra” – Az újonnan fölfedezett Kónya Lajos - Magyar Művészet 2016/4 - PDF | REZ |ENG
Szörényi László
Tengeristennő az Olymposon
Mítoszok szóban és képben, Szerkesztette Horváth Judit (Gondolat Kiadó, Budapest, 2015)A tanulmánykötet kettős – a klasszika-filológia és a művészettörténet –, egymást kiegészítő meg közelítésében frissen, szórakoztatóan és főképp érthetően mutatja be egy külföldön még virágzó, új eredményeket hozó tudományág hasznosságát: nélküle az ókori remekművek, a későbbi világirodalom és a magyar kultúra számos alkotása érthetetlen lenne. Az egyes tanulmányok külön is értékesek, de a folytonos keresztutalások visszaterelik a kijelölt útra az olvasót, aki a témák gazdagságát és mélységét akkor látja igazán, ha a kötetet végigolvassa.
Szörényi László DSc: Tengeristennő az Olymposon - Magyar Művészet 2016/1