Balogh Csaba PhD

irodalomtörténész, kritikus. Kutatási területe Madách Imre életműve, az abszolutizmus korának művelődéstörténete és a művészetkritika ideologikusságának problémaköre. A Magyar Művészet szerkesztője, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének olvasószerkesztője.

• PDF | REZ |

  Balogh Csaba
  Üdvözlet a gondolatnak és az általános emberinek
  Arany János Madách-köszöntőjének kritikatörténeti jelentősége

  Arany János Egy üdvözlő szó című, 1862 márciusában felolvasott köszöntője állította Madách Imrét a Kisfaludy Társaság panteonjába. A szerző a kritikatörténeti dokumentumok alapján értékeli Arany szerepét – nem zárva ki, hogy a jeles mentort irodalomszervezőként és a Kisfaludy Társaság igazgatójaként személyes érdek is vezette, amikor Madách útját egyengette. Végül azt bizonyítja, hogy nem a Tragédia koncepciója, kompozíciója vagy a pesszimizmuskérdés, hanem a költői nyelvhasználat akadályozta meg, hogy az irodalmi Deák-párt egy magyar Goethét állítson a magyar Olimposzra. Arany úgy ítélte meg, hogy Madách erősebben gondol, mint képzel, ezért a drámai költemény művészi esszenciáját az alkotói eszmében jelölte ki – az esztétikai értékelés helyett a filozófiai ihletők és közvetve az ideológiai kérdések felé fordítva ezzel a Tragédia-kritika irányát.

  ENG
  Balogh Csaba PhD: Üdvözlet a gondolatnak és az általános emberinek - Magyar Művészet 2017/3
• PDF | REZ |

  Balogh Csaba
  Erdélyi János és a határtalanság költészete

  Erdélyi János Az ókori irodalom címmel megjelent posztumusz kötete a magyar romantika orientalizmusának egyik jelentős tudományos teljesítménye. Érdekességét nem utolsósorban az adja, hogy a haza!asságáról és szigorú kálvinizmusáról ismert tudós nem európai irodalomtörténetet írt. A hatalmas anyagból alighanem az arab irodalomról szóló rész a legtanulságosabb, mert az több szállal – és igen ellentmondásosan – kapcsolódik a szerző korábbi kritikusi pályájához. A tanulmány arra keres választ, hogy Erdélyi János a Kelet irodalmát kutató kritikusként mennyire vált fogékonnyá a költői képzelődés szeszélye, a teret és az időt semmibe vevő szabadsága – a határtalanság költészete – iránt, amelyet korábban, a hazai irodalom értékelésekor – például Vörösmarty- és Madách-kritikájában – kevésbé méltányolt.

  ENG
  Balogh Csaba PhD: Erdélyi János és a határtalanság költészete - Magyar Művészet 2016/2
• PDF | REZ |

  A XIX. és a XX. század fordulójától három szólam határozza meg a Tragédia protestáns recepcióját: elhatárolódás Erdélyi János téziseitől és a katolikus kritikáktól, valamint Madách és a reformáció kapcsolatának tisztázása. E három téma Ravasz László 1923-ban elmondott Madách-emlékbeszédében fut össze. A szerző amellett érvel, hogy az „Ige-teológusa” szól a centenáriumi köszöntőből. A református püspök a Tragédia fontos szereplőjévé teszi Krisztust, de az így kiegészített, továbbgondolt mű már nem Madách, hanem Ravasz László „misztikus eposza az örökkévalóságnak”.

  ENG
  Balogh Csaba PhD: Ave Restaurator! - Magyar Művészet 2020/04
• PDF | REZ |

  A szerző arra keres választ, hogy az irodalmi mű felől közelítő hallgató számára mit jelenthet Liszt Dante-szonátája és Dante-szimfóniája. Végül arra a megállapításra jut, hogy aligha lehet meggyőző az az interpretáció – közelítsen a zene- vagy az irodalomtudomány felől –, amely a két darab zenei szövetének és a Színjáték szerkezetének, egyes szövegrészeinek szorosabb párhuzamba állítására vállalkozik, és nem hangsúlyozza Liszt Dante-kompozícióinak művészi öntörvényűségét.

  ENG

  Balogh, Csaba
  ‘But of the Good to Treat, which there I Found...’
  Te Inspiration of Dante in the music of Franz Liszt
  Te author seeks to explain what Liszt’s Dante Sonata and
  Dante Symphony might mean for the listener approaching these
  works from a literary perspective. His fnal conclusion is that
  an interpretation—regardless of whether it is based on musicology or literary theory—which atempts to draw a closer
  parallel between the musical fabric of the two pieces and the
  structure of the Comedy and certain passages of the text, but
  fails to point out the self-contained nature of Liszt’s Dante
  compositions, can hardly be convincing

  Balogh Csaba PhD: „Hogy megértsd a Jót, mit ott találtam...” - Magyar Művészet 2021/05
• PDF | REZ |

  A szerző azt vizsgálja, hogy a Kádár-korszak első évtizedében az elfogadó marxista Madách-kritika akadémiai képviselői miként használták fel a pozitivizmus módszertanát Madách rehabilitálásához. Horváth Károly kétrészes tanulmányában a Tragédia eredetkontextusára összpontosító vizsgálat lehetőséget kínált az ideológiai súlypontok elmozdításához, míg Waldapfel József Gorkij és Madách című hatástörténeti értekezése a sztregovai költő „igazáért” folytatott harc stratégiai eszközévé vált.

  ENG

  It Lacks All Harmony, All Sense of Meaning

  The Marxist Rehabilitation of the Positivist Scholarship on Madách I

   

  The author examines how the representatives of an approving Marxist critique of Madách in the first decade of the Kádár era used the methodology of positivism to rehabilitate Madách. Károly Horváth’s two-part study focusing on the original context of the Tragedy offered an opportunity to shift the ideological centre of gravity, while József Waldapfel’s treatise Gorky and Madách was a strategic tool in the struggle for the “truth” of the poet.

  Balogh Csaba PhD: Hiányzik az összhangzó értelem - Magyar Művészet 24/1
• PDF | REZ |

  Balogh Csaba
  „Idola fori” – Vázlat a műkritika ideologikusságáról

  Az ideológia a társadalomtudományok máig legellentmondásosabb fogalma: a romantikától számos változáson ment át a szó meghatározása, és ezek a de!níciók többnyire maguk is ideológiai megfontolásoktól terheltek. A tanulmány a szociológiai megközelítés után a dekonstrukció ideológiafelfogását értelmezi. Paul de Man elméletében az ideológiai és a kritikai gondolkodás szétválaszthatatlan, mert az esztétikai gondolkodás mögött mindig egyfajta esztétikai ideológia működik. A kritikusi tekintély forrása sokszor nem az érvelés minőségében, inkább az ítélet társadalmi, intézményi kontextusában és a mögöttes hatalmi ideológiában keresendő.

  ENG
  Balogh Csaba PhD: „Idola fori” – Vázlat a műkritika ideologikusságáról - Magyar Művészet 2016/1
• PDF | REZ |

  A Kádár-korszak első évtizedében az elfogadó marxista Madách-kritika akadémiai képviselői a pozitivizmus módszertanát használták fel a Tragédia költőjének rehabilitálásához. A tudományok történetében nem ritka, hogy a politikai támogatással hatalomra jutó szakmai kör megcáfol egy korábbi módszertani iskolát, majd metodikáját átvéve újraindítja annak kutatásait, és ideológiai céljainak szolgálatába állítja az eredményeket. Erre nyújt példát a tragikus sorsú Madách-kutató, Baranyi Imre munkássága.

  ENG

  Balogh, Csaba

  It Lacks All Harmony, All Sense of Meaning

  The Marxist Rehabilitation of the Positivist Scholarship on Madách II.

   

  In the first decade of the Kádár era, the academic representatives of an inclusive Marxist critique of Madách drew on the methodology of positivism to rehabilitate the poet of the Tragedy. In the history of the humanities, it is not uncommon for an academic circle that gains power with political support to refute an earlier school of thought only to adopt its methodology, re-launch research and put the results at the service of its own ideological goals. An example of this is the work of the tragically fated Madách researcher Imre Baranyi.

  Balogh Csaba PhD: Hiányzik az összhangzó értelem II. - Magyar Művészet 24/2
• PDF | REZ |

  Az ember tragédiája megjelenése után három héttel terjedelmes műismertetést közöl a Családi Kör című hetilap. E névtelen cikk a Madách-kultusz megszületésének első dokumentuma. Az ismeretlen szerző írását kritikának álcázza, de valódi célja – a korabeli értékelők közül egyedüliként – a kritikai gondolkodás felfüggesztése. Retorikai eszközei és értelmezési manőverei azt sugallják, hogy Madách géniusza és a Tragédia remekmű státusza megkérdőjelezhetetlen, ezzel kapcsolatban nincs helye ellenvetésnek.

  ENG

  “This Book Was Conceived by The Sunbeams of Immortality”

  The Genesis of Madách’s Cult in Literary Criticism

  Three weeks after the publication of The Tragedy of Man, the weekly magazine Családi Kör (Family Circle) published an extensive review of the work. This anonymous article was the first to document the birth of the Madách cult. The unknown author disguised his piece as a review, but its real purpose—unique among contemporary reviewers—was to suspend critical thinking. Its rhetorical devices and interpretative manoeuvres suggest that Madách’s genius and the status of The Tragedy as a masterpiece are unquestionable, with no room for argument.

  Balogh Csaba PhD: „e könyv a halhatatlanság napsugaraitól fogamzott” - Magyar Művészet 2022/3
• PDF | REZ |

  Balogh Csaba
  Archivum Europae Centro-Orientalis (1935–1944)
  A közép-európai régiókutatás és a nagypolitika

  A tanulmány egy sajtótörténeti szempontból máig feltáratlan folyóirat, az Archivum Europae Centro-Orientalis sorsával szemlélteti, miként függnek a társadalom- és művészettudományi kutatások a történelmi háttértől. A két világháború közötti közép- és kelet-európai régiókutatás legjelentősebb hazai (javarészt német–francia nyelvű) orgánuma már megjelenésének pillanatában kivételes szakmai tekintélynek örvendett: szerzőinek négyötöde a Magyar Tudományos Akadémia – akkori vagy későbbi – tagja. Az Archivum Europae Centro-Orientalis indulásakor a főszerkesztő és munkatársai még hittek a tudomány, a Közép-Európa- kutatás politikai semlegességében, de a világháború kitörése után az államhatalom kultúrpolitikája és ideológiai igényei jelölték ki a folyóirat irányvonalát.

  ENG
  Balogh Csaba PhD: Archivum Europae Centro-Orientalis (1935–1944) - Magyar Művészet 2017/1
• PDF | REZ | ENG
  Balogh Csaba PhD: Az elsőség fényei és árnyai - Magyar Művészet 24/3
• PDF | REZ |

  Balogh Csaba
  Prohászka Ottokár Madách-kritikája

  A Tragédia felekezeti szempontú kritikái önálló, egymáshoz illeszkedő sort alkotnak és egyidősek a mű befogadás-történetével. A világi irodalomtörténet-írás akkor figyelt fel a Tragédia katolikus értékelésére, amikor az 1923-as Madách-centenárium alkalmából a kérdéshez a kivételes helyzetű és felkészültségű Prohászka Ottokár is hozzászólt. A püspök értekezéseiben fellelhető irodalmi utalások többnyire a modern literatúrával szembeni ellenszenvéről tanúskodnak, ugyanis Prohászka nem a XX. század, hanem a középkori etika és Dante felől közelít az újabb európai irodalomhoz. Kizárólagos esztétikai értéknek tekintette a transzcendenciából sugárzó erőt, egészséget és jól megkonstruált valóságot. Prohászka főképp a keresztény pesszimizmus teodiceai feloldását keresi a Tragédiában, és saját hitvédő céljait kéri számon a költőn, de apologetikai logocentrizmusa egyetlen ponton sem találkozhat a mitikus és álomszínekből álló drámai költeménnyel. Az ítélkező főpapi pozíció magabiztosságának, a Madách-centenárium ünnepélyességének, valamint a hétköznapi olvasó tanácstalanságának hármas ellentmondása teszi érdekfeszítővé Prohászka püspök Tragédia-kritikáját.

  ENG
  Balogh Csaba PhD: Prohászka Ottokár Madách-kritikája - Magyar Művészet 2015/4
• PDF | REZ | ENG
  Balogh Csaba PhD: Szellemi erőterek és kisugárzások - Magyar Művészet 2022/1
• PDF | REZ |

  A Nemzeti Színház 1883. szeptember 21-én tartotta Madách Tragédiájának ősbemutatóját. Az előadás keltette – ideológiai vádaskodásoktól és személyeskedéstől terhelt – véleményháború a dráma megjelenésekor kirobbant vitákat is felelevenítette. A tanulmány arra keres választ, hogy a dualizmus „kultúrpápája”, Pulszky Ferenc, e kiváló és fáradhatatlan tudós miért írta meg a Tragédia kritikatörténetének egyik legszerencsétlenebb hangvételű különvéleményét, amely hét évtized múlva a Madáchcsal leszámolni készülő sztálinista irodalompolitika egyik hivatkozási pontjává vált.

  ENG
  Balogh Csaba PhD: Egy kis polémia - Magyar Művészet 2019/2
• PDF | REZ |

  Balogh Csaba
  „A méreg, melyet rejt, nagyon veszélyes…”
  A Rákosi-korszak Madách-vitái

  A Rákosi-korszakban az irodalomtörténet-írás közvetlen hatalmi irányítás alá került, és a szigorú-totális ideológiai célkitűzés miatt a Madách-recepció is egyszólamúvá vált. A diktatúra 1948-ban letiltotta a színházak műsoráról Az ember tragédiáját, és a drámát a kiadók sem jelentethették meg. A szilencium ideológiai alapjait Bolgár Elek 1940-ben Moszkvában írt Madách-cikke adta. Az Akadémia 1951-es vitaülése beismerte, hogy nincs olyan értelmezői stratégia, amely a Tragédiát a szovjet típusú berendezkedés kiépítésének szolgálatába állíthatná, de a mű – példátlan hazai és külföldi tekintélye miatt – mégsem retusálható ki a magyar irodalmi kánonból. A tanulmány azt az értelmezői harcot követi nyomon, ahogy az elfogadó marxista irodalomtörténet-írás kiszorította a sztálinista irodalomkritikát, és végül, a forradalom évében rehabilitálta Madáchot.

  ENG
  Balogh Csaba PhD: „A méreg, melyet rejt, nagyon veszélyes...” - Magyar Művészet 2016/4
• PDF | REZ |

  Az utókor kivételes figyelemben részesítette Erdélyi János 1862 augusztusában–szeptemberében közölt, öttételes Tragédia-bírálatát. A tanulmány arra keres választ, hogy a nagy tekintélyű műkritikus miért nem adott esztétikai és eszmei-ideológiai szempontból egységes értékelést a drámai költeményről, illetve a „mageszme”, a költői világmagyarázat felkutatásának milyen kísérletei és kudarcai vezettek oda, hogy élesen szembefordult a hozzá közel álló, Madáchot támogató Arany-körrel, s végül elutasító véleményt alakított ki Az ember tragédiájáról.

  ENG
  Balogh Csaba PhD: „Az ördög komédiája” - Magyar Művészet 2020/02
• PDF | REZ | ENG
  Balogh Csaba PhD: „Vállalom a tabudöntögetést” - Magyar Művészet 24/6
• PDF | REZ | ENG
  Balogh Csaba PhD: SZEMLE - Timothy Morton, az új földtörténeti kor prófétája - Magyar Művészet 2021/01
• PDF | REZ |

  Balogh Csaba
  Florentinus natione, non moribus
  Berényi Márk: Dante etikája (Budapest, Áron Kiadó, 2017)

  A Dante etikája javarészt a klasszikus értelemben vett pozitivista hagyományokat követi: az interpretációs kérdésekhez a hatás és a történetiség felől közelít. Ugyanakkor a kötet szerzője a hermeneutikai értelmezésre is kísérletet tesz. A szövegvizsgálat azt bizonyítja, hogy az Isteni Színjáték megírása óta eltelt hétszáz év során az „etikai felépítmény” mögötti jelentés néhol olyannyira elmozdult, megváltozott, hogy a modern-posztmodern kor befogadója a sikeres jelentésrekonstrukció esetén sem ért feltétlenül egyet az eredeti etikai üzenettel, ezért újat és személyeset épít magának.

  ENG
  Balogh Csaba PhD: Florentinus natione, non moribus - Magyar Művészet 2018/2
• PDF | REZ |

  A Dosztojevszkij-életrajz a vallásbölcseleti és a regénypoétikai megközelítés egy-egy fontos kérdése alapján súlyozza és értelmezi a – legapróbb részletében is kritikai vizsgálat alá vont – hatalmas forrásanyagot. Szaraszkina amellett érvel, hogy az életút és az életmű alapján rekonstruálható az író eszmevilága, és ennek középpontjában hitbeli kérdések állnak. Ezzel magyarázható, hogy Dosztojevszkij világával kapcsolatban az olvasó elsődleges benyomása – és katarzisának forrása – eszmei-spirituális természetű: a torz elméletek és megszállottjaik az evangéliumi ethosz, a keresztény metafizika fényében lepleződnek le.

  ENG
  Balogh Csaba PhD: Kereszt és szarv - Magyar Művészet 2018/3
• PDF | REZ |

  Balogh Csaba
  A lapelőd – Magyar Művészet (1925–1949)

  
  A Magyar Művészet a legjelentősebb hazai képzőművészeti folyóirat a két világháború között. A Majovszky Pál szerkesztette évfolyamok sikere a következetes felépítéssel, a rangos szerzőgárdával és a tipográfiai igényességgel magyarázható. Az Oltványi-Ártinger Imre vezette folytatás már haloványabb, és a szellemi függetlenég eszménye nem társul kellő diplomáciai érzékkel. A háború után a harmadik szerkesztő, Bernáth Aurél nem változtatott a célkitűzésen, és a kommunista kultúrpolitika indexre tette a folyóiratot. Megszűnése után szerzői megőrizték a lap értékeit: a nyitottságot, kritikus szemléletet és az óvatos értékelést.

  ENG
  Balogh Csaba PhD: A lapelőd - Magyar Művészet 2013/1
• PDF | REZ | ENG
  Balogh Csaba PhD: „A vággyal teli feltételes mód”. - Magyar Művészet 2019/1