Juhász Sándor

Művészeti író, újságíró. Kutatási területe a II. világháború előtti magyar magángyűjtemények és a XVII. századi holland grafika.

• PDF | REZ |

  A Magyar Tanácsköztársaság első rendelkezései közé tartozott a magántulajdonban levő muzeális értékű művészeti alkotások kárpótlás nélküli köztulajdonba vétele. A műkincsek államosításának folyamata jól nyomon követhető a levéltári dokumentumok és a korabeli sajtóhírek alapján. Hamar felvetődött a begyűjtött anyag kiállításának gondolata. Az elmúlt száz évben több tárlatot rendeztek a hazai magántulajdonú műtárgyakból, de ezek, gazdagságukat tekintve meg sem közelítették a Tanácsköztársaság idején köztulajdonba vett műkincsek kiállítását.

  ENG
  Juhász Sándor: Köztulajdonba vett műkincsek, 1919 - Magyar Művészet 2019/2
• PDF | REZ |

  Juhász Sándor
  Műgyűjtemények a hazai történelem sodrában

  A műgyűjtemények története azt bizonyítja, hogy a műtárgyak tulajdonjogának erőszakos megváltoztatását sokszor politikai döntések előzik meg, amelyek mögött vallási, ideológiai vagy gazdasági érdekek állnak. A XX. századi magyar történelem tragikus fordulatai szinte teljesen megsemmisítették a hazai magánkézben lévő műgyűjteményeket. Felszámolásuk a tulajdonosok faji alapú diszkriminációjával kezdődött, a háború alatti fosztogatásokkal folytatódott, végül a Rákosi-diktatúra állami szintű rablásába torkollott. A Kádár-korszak sem hozott változást, mert elkendőzte és jóváhagyta a korábban elkövetett jogtalanságokat.

  ENG
  Juhász Sándor: Műgyűjtemények a hazai történelem sodrában - Magyar Művészet 2018/2
• PDF | REZ |

  Juhász Sándor
  Nagy nemzedék
  Világhírű magyar fotográfusok

  A fényképezés művészi rangra emelésében jelentős szerepet játszottak azok a XX. század fordulóján született magyar fotográfusok, akik a húszas évek végére elhagyták hazájukat, és külföldön végzett munkáikkal váltak világhírűvé. Időben felismerték, hogy a hírek képes illusztrálására egyre nagyobb a közönségigény, ezért a fotográ!a szerepe felértékelődik. A tanulmány felvillant néhány gondolatot és fényképet André Kertész, Brassaï (Halász Gyula), Robert Capa (Friedmann Endre), Martin Munkácsi, Lucien Hervé (Elkán László), Nicolás Muller (Müller Miklós), Juan Gyenes (Gyenes János), Nickolas Muray és Moholy-Nagy László munkásságából.

  ENG
  Juhász Sándor: Nagy nemzedék - Magyar Művészet 2016/1
• PDF | REZ |

  Juhász Sándor
  Eredeti és másolat

  A konvenciók elsajátítása szempontjából a másolás nélkülözhetetlen eleme a művészetnek. A másolatok többsége tanulmányi vagy ismeretterjesztési céllal készül, de sokszor kultúrtörténeti szerepet is betölt. A művészettörténet különbséget tesz eredeti, műhelymunka és másolat között. A műhelymunkák többségénél a mester kreativitása jelenik meg, de a kivitelezés tanítványai vagy segédei feladata. A tanulmány gazdag képzőművészeti példatárral bizonyítja, hogy a másolatnak ugyanúgy történelmi értéke van, mint az eredetinek, mivel a másoló korát és az eredeti műalkotáshoz való viszonyát is tükrözi.

  ENG
  Juhász Sándor: Eredeti és másolat - Magyar Művészet 2017/1
• PDF | REZ |

  Juhász Sándor
  Színes tájkép papíron

  A XIX. század eleje óta akvarellnek is nevezett vízfestés az érett reneszánsz idején jutott el az észak-németalföldi tartományokba. A tanulmány e rendkívül népszerű forma – különösen a vízfestésű tájképek – történetét és technikáját ismerteti. A művészettörténet talán azért nem fordított kellő figyelmet a vízfestmény műfajára, mert egyfajta átmenetnek tekinthető a rajz és a festmény között: a vonalas rajzok iránt érdeklődők túl színesnek és festőinek látják, a festménykedvelőknek pedig papírra készült vázlatnak, avagy tanulmánynak tűnik.

  ENG
  Juhász Sándor: Színes tájkép papíron - Magyar Művészet 2016/3
• PDF | REZ |

  Juhász Sándor
  Az egyházművészet helyzete Magyarországon a XX. század első harmadában

  A szerző a tárgyalt korszak hazai egyházművészetéről – a keresztény vallásgyakorlatot szolgáló építészeti, képző- és iparművészeti alkotásokról – úgy fest képet, hogy felidézi a témával foglalkozó budapesti kiállítások katalógusait és a tárlatokhoz kapcsolódó kritikákat, ismertetőket: ezzel az elődök szemüvegén keresztül látja és láttatja a korabeli egyház és a művészet viszonyát. Majd stílustörténeti és szervezeti szempontból mutatja be az egyházművészet hanyatlásától a modern vallásfelfogás művészi megfogalmazásáig vezető utat, amely már a korszerű egyházművészet lehetőségét hordozza.

  ENG
  Juhász Sándor: Az egyházművészet helyzete Magyarországon a XX. század első harmadában - Magyar Művészet 2017/4