Máté Zsuzsanna CSc

Madách Imre-díjas művészetfilozófus, irodalmár, az SZTE JGYPK Művészeti Intézetének habilitált tanára, az SZTE Filozófia Doktori Iskolája témavezetője, a Művészeti Szakkollégium vezetője. Nyolc művészetfilozófiai, művészetelméleti könyve és közel másfél száz írása jelent meg.

• PDF | REZ |

  Napjaink vizuális kultúrájának alapvetően széttartó, divergens jellegét a tudományos-technikai fejlődés, a tömegmédia és ezekkel együtt az egyre nagyobb teret nyerő digitális kultúra határozza meg. A szerző – számos, a jelenséget értelmező teória ismertetése után – arra mutat rá, hogy a mai divergens vizuális kultúra vizsgálatának széles in terdisz ciplinaritása pozitív jelenségnek tűnik, mégis ellentmondásos és kiszámíthatatlan irányú folyamatokat rejt, mert együtt jár a kapcsolódó fogalomrendszerek és diskurzusok polarizáltságával, reflektálatlanságával, aminek egyik következménye maga a széttartás, a divergencia.

  ENG
  Máté Zsuzsanna CSc: A vizuális kultúra divergenciájáról - Magyar Művészet 2019/3
• PDF | REZ |

  A szerző először a Tragédia képző-, zene-, film- és színházművészeti átváltozásait a mediális közlésmódok és a hermeneutikai, esztétikai sajátosságok szempontjából hasonlítja össze. Ezután azt vizsgálja, miért ideális a Tragédia mint pretextus, illetve premédium a különböző művészeti ágak jelrendszerére való átformáláshoz. Végül a színházművészeti transzformációk három fő irányát mutatja be a Tragédia színre viteleinek hagyományrendszere és közelmúltjának összefüggésében.

  ENG

  Stagings of The Tragedy of Man in the Light of Comparative Art Theory

  The author first compares the visual, musical, cinematic and theatrical transformations of The Tragedy in terms of media modes of communication as well as hermeneutic and aesthetic specificities. She then goes on to explore why The Tragedy is ideal as a pretext or premedium for transforming into a sign system for different artistic disciplines. Finally, she presents the three main directions of theatrical transformation in the context of the tradition and recent history of The Tragedy’s productions.

   

  Máté Zsuzsanna CSc: A Tragédia színre vitelei az összehasonlító művészettudomány tükrében - Magyar Művészet 2023/2
• PDF | REZ |

  A művészettörténet az Athéni iskola újszerűségét a kompozíció tökéletes kialakításában látja. A szerző a freskó filozofikumának alapelemeit – miképpen „gondolkodik” a kép a filozófiáról a reneszánsz korban – az assmanni kollektív emlékezet négy dimenziója szerint vizsgálja. Végül arra az eredményre jut, hogy Raffaello festménye nemcsak az antik és a kora középkori filozófiáról szóló kollektív és kulturális emlékezet legjelentősebb képzőművészeti alkotása, hanem a reneszánsz filozófiai gondolkodásé is.

  ENG

  Máté, Zsuzsanna

  An Image of Thought

  A Philosophical Approach to Raphael Santi's Fresco The School of Athens

   

  Art history sees the novelty of The School of Athens in the perfection of its composition. The author examines the basic elements of the fresco's philosophy—how the image "thinks" about philosophy in the Renaissance—according to the four dimensions of Assmannian collective memory.She concludes that Raphael's painting is not only the most significant work of art of the collective and cultural memory of ancient and early medieval philosophy but also of Renaissance philosophical thought.

  Máté Zsuzsanna CSc: A gondolkod(tat)ó kép - Magyar Művészet 2022/1
• PDF | REZ |

  Máté Zsuzsanna
  A „művészet vége” dilemma művészet/filozófia-történeti diskurzusáról

  Az európai kultúrában az ezredfordulót övező két-három évtizedben megsokasodtak a különböző „vég”-teóriák: az irodalomtörténet és a művészettörténet vége mellett a történelem végét is meghirdették. Ezekkel párhuzamo san a folyamatos vég nélküli véget is prognosztizálták, egy olyan történelem utáni állapotot, amely a lineáris fejlődés lezárulását jelenti: az alapstruktúrák nem változnak, az értékek nem gyarapodnak, csupán ismétlődnek. A szerző a művészet vége diskurzus négy alapvető irányát különíti el: a művészet és a filozófia; a művészet és (fejlődés)története; a művészet és a metafizika; valamint a művészet és az európai – nyugati – kultúra civilizációs periódusának kölcsönviszonyában létrejött művészet vége felfogásokat. A tanulmány e négy irány művészetfilozófia-történeti és filozófiatörténeti vonatkozásait tekinti át.

  ENG
  Máté Zsuzsanna CSc: A „művészet vége” dilemma művészet/filozófia-történeti diskurzusáról - Magyar Művészet 2018/2
• PDF | REZ |

  Máté Zsuzsanna
  A művész és a tudós kreativitása Csíkszentmihályi Mihály
  és Arthur Koestler szerint

  A szerző először a kreativitás fogalmának történetét tekinti át az európai kulturális hagyományban, majd két magyar származású kreativitáskutató tézisrendszerét ismerteti. Csíkszentmihályi Mihály szerint a kreativitás nem pusztán pszichológiai folyamat, hanem számos befolyásoló tényező hatására, a szociokulturális környezet interakciójában jön létre. A kreatív személyiséget olyan összetettség jellemzi, amelyben az ellentétes tulajdonságok egységet képeznek.Arthur Koestler kreativitáselméletének középpontjában a biszociáció aktusa áll. Ez ellentétes a céltudatos és stabilnak tűnő logikai rutinműveletekkel, mert a kreatív tevékenység során a gondolkodás egy síkkal magasabbra mozdul, csakhogy ez az alkotás összetett és instabil állapotát is jelzi. Ugyanakkor a tapasztalatok korábban nem összefüggő síkjai közötti kapcsolatteremtés az eredetiség győzelmét jelenti a szokások fölött.

  ENG
  Máté Zsuzsanna CSc: A művész és a tudós kreativitása Csíkszentmihályi Mihály és Arthur Koestler szerint - Magyar Művészet 2018/1
• PDF | REZ |

  A tömegművészetet és a tömegkultúrát az elit művészettel, a magas művészettel és kultúrával összehasonlító kultúr- és művészetfilozófiai felfogásoknak nemcsak történeti feldolgozása vált aktuálissá az ezredfordulótól, hanem a különböző kulturális és művészeti területek között felállított viszonyok összehasonlító vizsgálata is új eredményeket ígért. A tanulmány első része az értelmezési, megértési problematika tágabb, XIX–XX. századi vonatkozásait és – napjainkban is érvényesnek tekintett – hermeneutikai-esztétikai felfogását összegzi. A második rész az elkülönülő kulturális és művészeti területek közötti viszonyrendszerek közül a szembeállítás relációját Oswald Spengler, a Frankfurti Iskola és Hauser Arnold vonatkozó tézisei alapján mutatja be, az egymás mellé helyezés relációját pedig Umberto Eco és Almási Miklós írásai alapján vázolja.

  ENG
  Máté Zsuzsanna CSc: A különböző kulturális és művészeti szférák viszonyrendszeréről – a XX. századi kultúr- és művészetfilozófiai felfogások alapján - Magyar Művészet 2019/1
• PDF | REZ |

  Máté Zsuzsanna
  A művészetfilozófus Fülep Lajos elfeledett írásai a reformációról

  Fülep Lajos reformációról szóló, 1917-ben megjelent írásai két szempontból rendhagyóak. Egyrészt ezekről a tanulmányokról megfeledkezett az utókor, másrészt szerzőjük – az akkor már ismert művészettörténész és művészetfilozófus – ekkor református lelkésznek készült. A szerző értelmezi a fiatal Fülep kritikusi szemléletének metafizikusságát, majd a három 1917-es tanulmány – Örök reformáció, Reformáció és művészet, A református templom reformja – közös vonásait mutatja be. Fülep Lajos az adott kérdést mindig a katolicizmus és a reformáció összefüggésrendszerében tárgyalja, ez után következik az egyéb korrelációk, paradoxonok és az általános fogalmi háttér ismertetése. Fülep a probléma megfogalmazása után száll vitába az addig elhangzott véleményekkel, végül okfejtő nyelvezettel, logikus érveléssel válaszlehetőségek, tömör megállapítások sorozatát nyújtja.

  ENG
  Máté Zsuzsanna CSc: A művészetfilozófus Fülep Lajos elfeledett írásai a reformációról - Magyar Művészet 2017/4
• PDF | REZ | ENG
  Máté Zsuzsanna CSc: A művészetfogalom változástörténetének főbb állomásairól a filozófiai, művészetfilozófiai és az esztétikai gondolkodásban - Magyar Művészet 24/6
• PDF | REZ |

  A tanulmány egyetlen szempontból közelít a kétszázötven éve született Beethoven életművének be foga dástörténetéhez: a XX. századi európai regényirodalmat vizsgálja az emlékezés konnektív alakzatainak működése és más emlékek együtteséhez való kapcsolódása alapján. A zeneszerző alakja és művészete a világirodalom kanonizált alkotói közül először Romain Rolland-t ihlette meg, majd közvetve Thomas Mannt, a század végén pedig Milan Kundera két regényében is Beethoven zenéje és sorsa kapott kiemelt szerepet.

  ENG
  Máté Zsuzsanna CSc: Beethoven emlékezete a XX. századi regényekben - Magyar Művészet 2021/01
• PDF | REZ |

  Málnási Bartók György (1882–1970) filozófus esztétikafelfogásnak feltárása és értelmezése még nem történt meg. E hiányt az magyarázza, hogy a terjedelmes életműben a téma szétszórtan jelenik meg – a filozófusprofesszor önálló, összefoglaló jellegű esztétikakönyvet nem írt. A tanulmány bemutatja a XX. század elején Kolozsvárt létrejött első önálló magyar bölcseleti iskola, az „Erdélyi Iskola” egyik alapítójának életútját, felidézi sajátos „erdélyiségét”, majd esztétikafelfogását szellemfilozófiájának egészében helyezi el. Végül arra mutat rá, Málnási Bartók György filozófiája és esztétikai gondolatainak szellemisége megőrzésre érdemes, méltó az utókor emlékezetére.

  ENG
  Máté Zsuzsanna CSc: Az „Erdélyi Iskola” egyik alapítójáról, Málnási Bartók György kolozsvári–szegedi filozófusról és esztétikafelfogásáról - Magyar Művészet 2018/4