- Született:
- 1982
Zuh Deodáth PhD
filozófiatörténész, az MTA BTK Filozófiai Intézetének posztdoktori kutatója. Jelenleg egy Hauser Arnold pályaképét és recepcióját bemutató monográfián dolgozik.
- PDF | REZ |ENG
A századfordulós műemlékrombolás tematikáján belül ritkábban kutatott témának számítanak a korabeli urbanisztikai tervek és a történeti városképek átalakításai. A tanulmányíró arra mutat rá, hogy a századforduló fejlesztési lendülete nemcsak építményeket és műemlékeket, hanem önálló karakterű városnegyedeket formált át a megkívánt változtatás, valamint a modernizáció jegyében. A nagyváradi Szent László tér és környezete ennek a folyamatnak jellegzetes példáját nyújtja.
Historic Building, Monument Destruction and the Lost Art of Classicism
The Demolition of the Baroque and Neoclassical Townscape of Nagyvárad at the End of the 19th century
A less frequently researched topic within the field of turn-of-the-century monument demolition is urban planning and the transformation of historic cityscapes in the period. The author points out that the development momentum at the turn of the century transformed not only buildings and monuments but also neighbourhoods of distinct urban character, in the spirit of required transformation and modernization. A typical example of this process is Szent László tér (St Ladislas Square) and its environs in Nagyvárad (today Oradea).
Zuh Deodáth PhD: Műemléképítés, műemlékrombolás és az elveszett klasszicizmus művészete - Magyar Művészet 24/1 - PDF | REZ | ENGZuh Deodáth PhD: Szép - Magyar Művészet 24/6
- PDF | REZ |ENG
A szerző a kulturális ellenállás fogalmát egy kevéssé tárgyalt szempontból világítja meg. Az építészek hozzájárulhatnak az ellenkultúrák által biztosított „egyensúlyteremtéshez”, azonban a szakma sajátosságai miatt az építészet nem lehet háttér-, rejtett vagy implicit tevékenység. A tanulmány második része ezt az elméleti tézist igazoló esettanulmány: az 1951-ben lezajlott, budapesti „építészvita” jól érzékelteti a szakma berkeiben megjelenő kulturális ellenállás mozgásterét.
Resistance through Culture
Architecture and Counterculture in Hungary before 1989
The author sheds light on the concept of cultural resistance from a point of view less talked about. Architects can contribute to the ‘balancing’ provided by countercultures, but the very nature of the profession prevents architecture from being a hidden or implicit background activity. The second part of the paper is a case study that proves this theoretical thesis: the 1951 Budapest 'architect’s controversy' illustrates the scope for cultural resistance within the profession.
Zuh Deodáth PhD: Ellenállás a kultúra által - Magyar Művészet 2022/5 - PDF | REZ |ENG
Zuh Deodáth
Művészettörténet elmélet nélkül
Egy XX. századi esettanulmányA szerző a művészettörténet elméletigényének problémáját egy esettanulmányon keresztül érzékelteti. Fülep Lajos opponensi véleménye Balogh Jolánnak az esztergomi Bakócz-kápolnáról szóló doktori értekezésén elsősorban a szintetikus elméleti „látásmódot” kéri számon. A tanulmány első része a doktori értekezést foglalja össze, majd Fülep Lajos kifogásait rendszerezi, végül azt vázolja, hogy melyek lehettek volna – és lehetnének ma is – azok a kutatási programok, amelyek révén e művészettörténeti monográfia kitűnhetett volna az elméleti állításoktól és a szintetikus korkép megrajzolásától tartózkodó műtörténeti írások közül.
Zuh Deodáth PhD: Művészettörténet elmélet nélkül - Magyar Művészet 2018/2 - PDF | REZ |ENG
A szerző – miközben esettanulmányokat állít párhuzamba – kettős módszertani felvetéssel él. Egyrészt arra keres választ, indokolt-e az impériumváltás hatását látni az 1920 utáni, megvalósulatlan erdélyi kulturális beruházásokban. Másrészt: tartható-e az az álláspont, hogy a kisebbségi és a többségi kultúra közötti harc dönti el a művészeti élet fontos színhelyeinek kijelölését? A szerző arra az eredményre jut, hogy a nagyváradi közösség sikertelen műcsarnoképítési törekvéseivel kapcsolatban mindkét felvetés csak korlátozottan érvényes, amivel tovább árnyalhatja az 1920 utáni erdélyi kultúráról kialakult képet.
Zuh Deodáth PhD: Párhuzamos műcsarnokok - Magyar Művészet 2020/03 - Zuh Deodáth PhD: SZEMLE - Modern. Szakrális. Épület. - Magyar Művészet 2021/04
- PDF | REZ |ENG
Zuh Deodáth
Túl sok és túl kevés marxizmus között
Hauser Arnold és Társadalomtörténetének recepciójárólHauser Arnold A művészet és az irodalom társadalomtörténete című munkája 1951-ben jelent meg. Az emigráns tudósnak szakmai áttörést jelentett a később tizenhat nyelvre lefordított kötet. Sikere azonban nem tekinthető töretlennek. Különösen nehéz volt az 1980-as és 1990-es évek művészettörténeti és -elméleti áramlataival összeegyeztetni Hauser több korszakot összekapcsoló és nagy ívű következtetésekbe bocsátkozó értelmező marxizmusát. A tanulmány a művészet történetének általános mozgatórugóit tárgyaló kötet rendkívül szélsőséges és ellentmondásokkal terhelt befogadástörténetébe ad betekintést.
Zuh Deodáth PhD: Túl sok és túl kevés marxizmus között - Magyar Művészet 2017/1