- Díjak:
Ablonczy László
(Bodroghalász, 1945. október 14. –)
József Attila-díjas újságíró, kritikus, színigazgató
Ablonczy László mintegy félszáz esztendő töltött a magyar színi életben. Volt a Film Színház Muzsika munkatársa (1978–1989); cikkei és botrányt lobbantó tanulmányai (Alföld, 1974, 1986) mellett a Tiszatáj is gyakran közölte írásait. Az általa 1977-ben szerkesztett Latinovits-füzet (Illyés Gyula, Sütő András, Huszárik Zoltán és mások írásaival) tíz évig raktárban várta feltámadását. A Hitel alapítója (1982). Szerkesztette Sütő András életműsorozatát és Jékely Zoltán drámakötetét. 1990 februárjától Strasbourgban élt, a Magyar Fórumot tudósította. 1991 áprilisában a Nemzeti Színház igazgatójává nevezték ki, megbízatását 1994-ben megújítva 1999-ig vezette a társulatot. Majd 1999-től 2005-ig Párizsban élt és írt. A mai napig Tamási Áron munkássága mellett a magyar színházi élet történetét és a belügyi levéltár erősen hiányos színi anyagait kutatja.
Videó:
- PDF | REZ |ENG
Ihlető és bátorító évet élt Tamási Áron 1932-ben. A Szűzmáriás királyfit befejezve egyre nőtt darabírói kedve. Olyan színpadi látószöget keresett, amely merőben eltér a népszínművekétől, és mítoszi játékká emeli a népi életet, a székelység hétköznapjait, a magyar sorskérdéseket. A szerző áttekinti, milyen élmények erősítették Tamási drámaírói kedvét, majd azt bizonyítja, főképp Kodály Zoltán Székelyfonó című, 1932 áprilisában bemutatott daljátéka formálta az író színpadi gondolkodását.
Ablonczy, László
An Evening in Zoltán Kodály’s Spinning Room
The year 1932 was an inspiring and encouraging one for Áron Tamási. Having completed the novel Szűzmáriás királyfi [The Virgin-Mary Prince], his desire to write plays grew. Wishing to elevate folk life, the everyday life of the Székely people, and the questions of Hungarian destiny to the level of a mythic spectacle, he sought a theatrical perspective that differed greatly from that of the Volkstück. The author discusses the experiences that strengthened Tamási’s desire to become a playwright, and then demonstrates that Zoltán Kodály’s Székelyfonó, premiered in April 1932, was the main influence on the writer’s theatrical thinking.
Ablonczy László: Egy este Kodály Zoltán fonójában - Magyar Művészet 2022/6