- Született:
- 1989
Tary Orsolya
a Károli Egyetemen szerzett irodalom és kultúratudomány szakos bölcsész oklevelet. Kutatási területe a XX. század első felének irodalma, főképp Cholnoky Viktor életműve.
- PDF | REZ |ENG
Tary Orsolya
Az első magyarországi retorikakönyv
Pécseli Király Imre: Isagoges Rhetoricae libri duo, fordította: C. Vladár ZsuzsaPécseli Király Imre XVII. századi tankönyve az első (latin nyelvű) magyarországi retorikakönyv. Az Isagoges Rhetoricae libri duo – Bevezetés a retorikába két könyvben – elsősorban használati célból jött létre: a komáromi iskola rektora tankönyve első kiadását (1612) a helyi iskola tanulóinak írta. De a szerzőt vezethette a retorika megbecsülésének visszaállítása, és egy olyan segédanyag létrehozásának a vágya, amellyel protestáns rétorokká nevelheti a tehetséges kisdiákokat. A költőként is ismert retorikus műve – C. Vladár Zsuzsa fordítói munkájának gyümölcseként – magyar nyelven is teljes egészében olvasható.
Tary Orsolya: Az első magyarországi retorikakönyv - Magyar Művészet 2017/2 - PDF | REZ |ENG
Tary Orsolya
A Reformkor pedagógiai gondolkodása Koós Ferenc A reformkor pedagógiai monográfiái c. munkája alapjánA bemutatott monográfia azt bizonyítja, hogy a mai pedagógiai gondolkodás fogalmai és kifejezései nem a XX. század elméleti eredményei, legtöbbjük a reformkor pedagógiai monográfiáiban – tudományos irányelvként vagy utalásként – már megtalálható. A magyar reformkor pedagógiai gondolkodása széles látókörű, határozottan gyakorlatias volt, a tanítás, a tanári munka – függetlenül az otthoni vagy az iskolai környezettől – többnyire azonos elvek alapján zajlott. Ennek oka nemcsak a külföldi szakirodalmak magas szintű ismeretében és a magyar nyelvre és az itteni társadalmi viszonyokra történő adaptálásában keresendő, hanem a keresztény felekezetek egymás iránti nyitottságában is. A reformkori neveléselméleti gondolkodás abban is versenyképes napjaink oktatáspolitikájával, hogy összetett célokat fogalmaz meg: egyaránt szem előtt tarja a közösségi és az egyéni érdekeket. A tanítók felkészültségének és helyzetének megítélése ellentmondásos: a magas elvárások ellenére a tanítói pálya nem minősült kellően megbecsült, anyagilag kifizetődő hivatásnak. A reformkor és a jelen nevelési elveinek, eszményeinek, szerkezetének hasonlósága azt jelzi, korunk látványos fejlődése főképp technológiai jellegű, a humántudományok előrelépése szerényebb.
Tary Orsolya: A Reformkor pedagógiai gondolkodása Koós Ferenc A reformkor pedagógiai monográfiái c. munkája alapján - Magyar Művészet 2015/1