Dubrovay László

Erkel-, Bartók–Pásztory- és Kossuth-díjas, Érdemes művész zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára. Komponált operát, táncjátékot, zenekari, kórusés elektronikus zenei műveket. A Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tagozatának vezetője.

• PDF | REZ |

  A hangok közötti feszültségingadozás a zenei tartalom hordozója. Hogy ez miként valósult meg a különböző korok zenéjében, az az adott korban használt hangrendszerektől függött. A szerző ebből a szempontból ismerteti az európai többszólamú zene kialakulását a gregorián dallamoktól a XX. század zenéjéig. A tizenkét hang felhasználásával számos zenei nyelv létrehozható, és a jövőben a hangrendszerek száma tovább gyarapítható. A legfontosabb elvárás esztétikai: egy harmóniának elsősorban szépnek kell lennie, hogy a hallgatónak, a közönségnek örömet szerezzen.

  ENG
  Dubrovay László: A zenei információs rendszer változása – előrehaladás a részhangrendszerben (felhangrendszerben) - Magyar Művészet 2020/01
• PDF | REZ |

  Dubrovay László
  Paradigmaváltás szükséges a kortárs zenében

  
  A 19. század során az addig kiegyensúlyozott zenei paraméterrendszer megváltozott, és a folyamat az „atonalitás” irányába indult el. A végeredmény: megszűnik a dallam, a harmónia, a ritmus, a dinamika, a hangszín. A „kortárs zene” elveszítette közönségét, ezért van szükség paradigmaváltásra. A szétesett, megszűnt zenei nyelv helyett olyan régi-új közlésrendszert kell létrehozni, amely ismét megteremti a zenei paraméterek harmóniáját. A zenei nyelv megújításával lehetségessé válik a régi-új mondanivalók megszólaltatása. Élményt adó zenemű nem születhet melódia-, harmónia-, ritmus-, dinamika-, hangszín-fantázia nélkül.

  ENG
  Dubrovay László: A paradigmaváltás szükségessége a kortárs zenében - Magyar Művészet 2013/1