Kucsera Tamás Gergely PhD

filozófiaszakos bölcsész és tanár, szociológus, közgazdász (MBA), nemzetközi szakértő, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára; a Károli Gáspár Református Egyetem docense, a Művészetigazgatás és művészetmenedzsment szak szakfelelőse, habilitált doktor, a Valóság főszerkesztője, a Magyar Művészet társfőszerkesztője. A Magyar Művészeti Akadémia főtitkára. 

• PDF | REZ | ENG
  Kucsera Tamás Gergely PhD: Összegzés a köztestületként működő Magyar Művészeti Akadémia közel két esztendejéről - Magyar Művészet 2013/1
• PDF | REZ |

  Molnár Tamás – akit a Magyar Művészeti Akadémia posztumusz tiszteleti tagként tart számon – idén lenne százesztendős. A tanulmány első része a filozófusprofesszor 1994-es bemutat kozó és 1995-ös székfoglaló előadásának elemzésével tárja fel gondolkodásának alapjait. Ezt követően a szerző arra ad választ, hogy Molnár Tamás életműve, filozófia- és valóságfelfogása miért fontos a Magyar Művészeti Akadémia mint nemzeti, kortárs és összművészeti köztestület számára.

  ENG

  Kucsera, Tamás Gergely
  ‘Te Conversation Continues’
  Hommage à Tomas Molnár
  Tomas (Tamás in Hungarian) Molnár—a posthumous hono -
  rary member of the Hungarian Academy of Arts—would
  have turned one hundred this year. Te frst part of the paper
  explores the foundations of the philosopher’s thinking by
  analysing his introductory lecture in 1994 and his inaugural
  lecture in 1995. Ten the author answers why Tomas Molnár’s oeuvre, his philosophy and his understanding of reality
  are important for the Hungarian Academy of Arts as a public
  body of national, contemporary and universal art.

  Kucsera Tamás Gergely PhD: „A beszélgetés folytatódik” - Magyar Művészet 2021/05
• PDF | REZ |

  Kucsera Tamás Gergely
  A hazai felsőoktatás – ezen belül a művészeti főiskolai és egyetemi képzés – finanszírozásáról

  A tanulmány az általános felől közelít a szűkebb témához, a művészeti felsőoktatáshoz. Először a felsőoktatás nemzetközi és hazai társadalmi funkcióváltását, valamint finanszírozási folyamatait írja le, láttatva azokat az ellentéteket, amelyek a fősodor és az elitképzés, másrészt a művészeti felsőoktatás működési és támogatási gyakorlata között fennállnak. A művészeti képzés tartalmát nem tudja közvetlenül, kívülről megfogalmazni sem a kormányzati-politikai, sem az össztársadalmi szféra. Erre a képzésformára nem alkalmazhatóak a tömegképzés mechanizmusai: a hazai művészeti felsőoktatás finanszírozásában – az intézmények jellege és nagy száma miatt – nem jelent távlati megoldást a normatív támogatás. Célravezetőbb, ha az adott főiskola vagy egyetem állami támogatása a fenntartó és a művészeti képzést nyújtó intézmény között lezajlott művészeti, szakmai, pénzügyi egyeztetés után valósul meg. Leginkább e finanszírozási modell szolgálhatná a felsőfokú művészeti képzések kiegyensúlyozott pénzügyi működését. Ennek eredményeként az oktatás és a kapcsolódó művészeti tevékenység színvonala emelkedne, és a magyar felsőoktatásnak ezen a területén megvalósulhatna a művészeti és tudományos szabadság együttes gyakorlata.

  ENG
  Kucsera Tamás Gergely PhD: A hazai felsőoktatás – ezen belül a művészeti főiskolai és egyetemi képzés – finanszírozásáról - Magyar Művészet 2015/1
• PDF | REZ |

  Kucsera Tamás Gergely
  A paradigma fogalmának a művészetek, valamint a művészetelmélet területén való használhatóságáról

  Kérdéses, hogy Thomas Kuhn elmélete vonatkoztatható-e a művészettudományokra, különösen az esztétikára, hiszen a paradigma fogalma alapvetően diszkurzív fogalom. Ezért csak rövid időszakokra lehet érvényes a térben és időben meghatározott alkotások és alkotók összevethetősége, értelmezhetősége, és akkor is csupán gyakori szemléletváltással járó és közös nyelvet, fogalomkészletet feltételező megállapításokat eredményezhet. Bár használható a klasszikus művészettudományi fogalmak
  (stílus, iskola, irányzat, nemzedék, korszellem) szinonimájaként, a paradigma alapvetően nem a művészetekre megalkotott terminus.

  ENG
  Kucsera Tamás Gergely PhD: A paradigma fogalmának a művészetek, valamint a művészetelmélet területén való használhatóságáról - Magyar Művészet 2014/1
• PDF | REZ |

  A közel harminc esztendővel ezelőtt lezajlott rendszerváltás kérdéses elitváltást eredményezett. A tanulmány főképp a kulturális elittel és a kultúra – ezen belül meghatározóan a művészet – területén zajló kánonalkotással foglalkozik. Csupán három évtizede beszélhetünk a modern magyar kultúrában párhuzamos, egymást átható, vagy részben átfedő, illetve ellentétes irányultságú kanonizációkról, mivel 1948 és 1989 között, a kommunista diktatúra időszakában a teljes nyilvánosság előtt nem formálódhattak a politikaitól független tudományos és művészeti kánonok.

  ENG
  Kucsera Tamás Gergely PhD: Kánon, kánon, édes kánon, kánonkép… Elit(ek) és kánon(ok) - Magyar Művészet 2018/3
• PDF | REZ | ENG
  Kucsera Tamás Gergely PhD: Utószó helyett… - Magyar Művészet 2019/4
• PDF | REZ |

  Kucsera Tamás Gergely
  Túl művészeten, túl emberen

  A modernitásban a létérzékelés töredezetté vált, és az immanens valóság felértékelődése az ember számára lehetetlenné tette, hogy létének végső kérdései felé forduljon. Ezért a ma művészete többnyire nem törekszik az Egész és a szent esetleges-autonóm bemutatására. Az istenképmás-voltból induló személy(iség)fogalom individualista túlhajszolásának következménye a jelen kor szenzáció- és élményközpontú kultúrája, amelyben a művészetfogyasztó csak akkor érzékeli önmagát személyiségként, ha saját élményben részesül. Az ember eltörölte dolgai köréből a transzcendenst, ideértve a művészetet is.

  ENG
  Kucsera Tamás Gergely PhD: Túl művészeten, túl emberen - Magyar Művészet 2014/2
• PDF | REZ |

  Kocsis Miklós – Kucsera Tamás Gergely
  A Magyar Művészeti Akadémia működésének vizsgálata az Alkotmánybíróság határozatának fényében

  Csaknem két éve az alapvető jogok biztosa a Magyar Művészeti Akadémia megalakulására vonatkozó törvényi szabályozás alkotmányosságát vitatva az Alkotmánybírósághoz fordult. A tanulmányírók a jogtudomány nyelvén ismertetik a szervezeti és közjogi előzményeket, az Alkotmánybíróság vonatkozó döntését és egyes alkotmánybírák (Juhász Imre, Salamon László, a hozzá csatlakozó Balsai István, valamint Szívós Mária) különvéleményét. A szerzők abban a reményben adják az ombudsmani indítvány és az alkotmánybírósági határozat érvrendszerének jogi kritikáját, hogy ezzel hozzájárulhatnak az Alkotmánybíróság árnyaltabb döntéshozatalához. Hangsúlyozzák: az MMA (az MTA melletti) nevesítése az alaptörvényben – illetve az azóta kialakított feladat- és hatásköre – a kultúra egészének a legmagasabb szintű közjogi megjelenítését jelenti, és az MMA az Országgyűlés szándéka szerint a művészet szabadságának biztosítása és a művészeti pluralizmus megvalósítása érdekében tevékenykedik. Mindezeknek azonban nem az MMA az egyedüli biztosítéka, tehát a kizárólagosságra utaló indítványozói érvelés nem vezethet el az alaptörvény-ellenesség megállapításához. A jogtudományi értelmezési kísérletet az MMA mai gyakorlati és szervezeti működésének tényei egészítik ki.

  ENG
  Kucsera Tamás Gergely PhD, Kocsis Miklós PhD: A Magyar Művészeti Akadémia működésének vizsgálata az Alkotmánybíróság határozatának fényében - Magyar Művészet 2014/3-4
• PDF | REZ |

  Kucsera Tamás Gergely
  „Nem könnyű méltónak lennünk ennyi áldozathoz. De meg kell kísérelnünk…”

  Az 1956-os forradalom és szabadságharc kiemelkedő jelentőségű nemzetközi esemény volt – nemcsak megtörténtekor, de a későbbi évtizedekben is. A szerző bemutatja, hogyan fogadták számos európai – a szovjet blokkhoz tartozó, valamint nyugati – országban: a magyar forradalom milliók életében hagyott maradandó nyomot, és rendkívüli hatást gyakorolt az egyetemes eszme- és politikatörténetre. A kortársak közül Hannah Arendt és Albert Camus filozófiai értelemben is kiemelkedő történelmi eseményként határozta meg a magyar forradalmat: 1956 szabadságküzdelme a totalitárius berendezkedéssel szembeszegülve az európai humanizmus eszméit követte, és felülírta a modernitás dehumanizáló hatásait. 1956-ban az európai baloldal önvizsgálata még jelentéktelen mértékű, elszigetelt és elszigetelhető volt, a magyar forradalom után mégis új szakaszába lépett a nyugati marxizmus története: a következő két évtizedben megrendül a szovjet típusú berendezkedésbe vetett hit, és érvényüket veszítik a marxizáló ideológiai törekvések.

  ENG
  Kucsera Tamás Gergely PhD: „Nem könnyű méltónak lennünk ennyi áldozathoz. De meg kell kísérelnünk…” - Magyar Művészet 2016/4
• PDF | REZ |

  Kocsis Miklós – Kucsera Tamás Gergely
  Művészet – Szabadság – Humor – Erkölcs

  A szerzők a társadalomtudományok – főképp a jogtudomány – fényében vizsgálják a művészi szabadság, valamit a humor és az erkölcs összefüggésének kérdéseit. A felekezeti, kulturális különbségeket a jog kereteiben homogenizáló liberális állameszme e kérdésekre csak korlátozott érvényű és hatású választ ad, mert az egyént és érdekeit, nem a közösséget tartja szem előtt, másrészt eltekint a személyiség inherens részét jelentő nem választott és nem egységesíthető értékektől. A művészetnek – így humoros, szatirikus műfajainak is – kizárólag az emberi méltóság előtt kell meghajolnia, más alapjogok nem korlátozhatják. De a humor, mint üzenet célközönsége – az alkotó szándékai szerint is – nem feltétlenül homogén. Ha olyan fizikai területeket, lelki, szellemi jellemzőket vesz célba – jellegzetesen ilyenek lehetnek a vallásos, hitbéli kérdések –, amelyen az adott személy vagy közösség nem tud, vagy ha tudna, sem akar változtatni, akkor a művészi kommunikáció elvi-gyakorlati lehetősége megszűnik, és a liberális demokrácia jogállami modellje – ebben a tekintetben – működésképtelenné válik. Ezen a ponton a művészek felelőssége személyes: ahol a jog nem ad választ, ott akár önkorlátozónak kell lenniük – ami már erkölcsi kérdés.

  ENG
  Kucsera Tamás Gergely PhD, Kocsis Miklós PhD: Művészet – Szabadság – Humor – Erkölcs - Magyar Művészet 2015/2
• PDF | REZ |

  Kucsera Tamás Gergely
  Művészetszociológia: a művészet szociológiája, a szociológia művészete

  A művészetszociológia – széles vizsgálódási területe ellenére – nem képes a társadalomra vonatkozó alapvető kérdést feltenni, hanem annak meghatározását adottnak veszi. A művészetet sem tudja definiálni annak esztétikai, normatív mivolta felől, hanem valamilyen szociális fenoménként értelmezi. A művészet és a társadalom kapcsolata vélhetően dialektikus: nincs időbeliségétől és társadalmi beágyazottságától független művészet, mégis az tekinthető művészetnek, ami az alkotás korszakán túli – vagy a korszakon belül egy másik kulturális közösséget jelentő – közönség számára is művészeti érték. A magába mindent beengedő, de semmit el nem engedő művészetszociológia a szociológia korlátait is megmutatja.

  ENG
  Kucsera Tamás Gergely PhD: Művészetszociológia: a művészet szociológiája, a szociológia művészete - Magyar Művészet 2017/1