- Született:
- 1944
- Díjak:
Csuday Csaba PhD
költő, prózaíró, a spanyol nyelvű irodalmak kutatója és fordítója. 1974-től a Nagyvilág rovatvezetője. 1990 és 1995 között diplomata. Nyugalmazott tanszékvezető egyetemi docens. 2004-ben a spanyol Polgári Érdemrend komtúri-, 2014-ben a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetésben részesült. A Magyar Írószövetség, valamint az MTA és az MMA köztestületi tagja. A Magyar Művészet szerkesztője.
- PDF | REZ |ENG
Csuday Csaba
Cervantes, a „mór” elbeszélő és az (ön)iróniaA Don Quijote úgy él a köztudatban, mint a lovagregények paródiája. Joggal, hiszen maga Cervantes is ebben jelölte meg írói szándékát a regény bevezetőjében. De a Búsképű lovag és fegyverhordozója, Sancho egyben a világirodalom talán leghumorosabb párosaként vált örökéletűvé, és szintén okkal, mert a kérlelhetetlenül idealista nemesember és a földhözragadt paraszt kettősének kalandjai a komikum elapadhatatlan forrásául szolgáltak. Ám a Búsképű figurája egyszersmind torzított önarcképként is felfogható; önmagát az irónia eszközeivel kívülről szemlélő, pályája végére érkező Cervantes készített benne valamiféle számvetést művészi hitvallásáról, viszontagságos (inkább keservekben, mint örömteli sikerekben bővelkedő) életéről, tapasztalatairól, kétségeiről és bizonyosságairól. És szorongásairól. Mert ez a mókamester szoronghatott is. Iróniája, félelmei – egyebek mellett – a mű narrátori rendszerében is megnyilatkoznak: a történet kitalált forrásaként Cervantes egy arab szerzőt jelöl meg, akinek elbeszélői pozíciója bepillantást enged nemcsak a „lepantói nyomorék” egzisztenciális gondjaiba, hanem a modern regény születését jelző problematikába is.
Csuday Csaba PhD: Cervantes, a „mór” elbeszélő és az (ön)irónia - Magyar Művészet 2015/2 - PDF | REZ |ENG
Csuday Csaba
A bohóc, a csibész és a Nobel-toronyAz esszé adalékul szolgál a Bob Dylan irodalmi Nobeldíja körül támadt polémiákhoz. Leszögezi: minden értékelés, amely egy folkénekes művészetének pusztán szöveges részére vonatkozik, csonka marad a vele megbonthatatlan egységet alkotó zene nélkül. A szerző a Dylan-jelenség sokarcúságát az egyik legnépszerűbb és legnehezebben értelmezhető dal, az All Along the Watchtower szövegének elemzésével szemlélteti. A balladai homályba burkolózó torony és a vészjósló tájba helyezett jelenet szimbolikája utalhat a popművész felemás társadalmi helyzetére, de jelezheti a tömegkultúra és az elitkultúra ellentmondásos viszonyát is, amelyet talán épp Bob Dylan Nobel-díjával kíséreltek meg áthidalni.
Csuday Csaba PhD: A bohóc, a csibész és a Nobel-torony - Magyar Művészet 2017/1 - PDF | REZ |ENG
Baj-e, ha korszakos, klasszikus remekművek a tömegkultúra fórumain és tárgyaiban olcsó jelképekké redukálódnak? – teszi fel a kérdést a tanulmány szerzője, a spanyol irodalom három alapműve, a Celestina, a Don Quijote és a Don Juan-mítoszt feldolgozó Sevillai szédelgő populáris utóéletével kapcsolatosan. Baj-e, ha a műveket, a sokrétegű, valódi értékekkel gazdagított legendákat csak a „vájt fülűek” ismerik és értékelik a maguk helyén? Valóban fogyatkozás, fogyatékosság-e, ha a köznapi gondolkodás, képzelet és a nyelv „visszahelyezi” őket eredeti, különösebb magyarázatot nem igénylő funkciójukba? A művek autonómiája vitathatatlan – hangzik a válasz –, de „lebutított” alakjaik népszerűsége is a művészet elpusztíthatatlan erejét bizonyítja.
Csuday Csaba PhD: Celestina, Don Juan, Don Quijote: remekművek – hatásos (jel)képek? - Magyar Művészet 2019/1 - PDF | REZ |ENG
Roberto Bolaño, a chilei születésű költő és regényíró a García Márquez (Borges, Cortázar, Rulfo, Fuentes stb.) utáni latin-amerikai irodalom egyik legfontosabb alakja. Írásművészete mintegy leváltotta, megújította s egyben érvénytelenítette az őt megelőző normákat – így akarva, nem akarva, maga is normává vált. Olyan normává azonban, amely – a tanulmányíró értékelése szerint – követhetetlen, mert egyfajta „öndestruktív kánon”. De mitől vált, hogyan válhat főműve, a 2666 releváns művé az irodalmi kánonnal kapcsolatban? Hogyan „működik” egy ilyen kanonizáló hatású regény a maga szövegvalóságában, és milyen eszközökkel képes megsemmisíteni tulajdon mintateremtését? Az esszé azt is megvizsgálja, létrejöhet-e valamely kánon – kívül és túl minden kánonon?
Csuday Csaba PhD: Bolaño, 2666: Kánon – Minden kánonon túl? - Magyar Művészet 2018/3 - PDF | REZ |ENG
Csuday Csaba
Zsúfolt, intenzív sivatag. „Sem ottani, sem itteni nem vagyok…”
Gondolatszilánkok El KazovszkijrólA tanulmány El Kazovszkij életmű-kiállításához (Magyar Nemzeti Galéria, 2015. november 5.–2016. február 14.) kapcsolódóan fűz gondolatokat az alkotó sajátos „összművészetéhez”, amely színpadi jeleneteit, képeit, nyilatkozatait és verseit öleli fel. Felteszi a kérdést, vajon az életmű befogadásának, értelmezésének lehetségesek-e más irányai, mint amiket az alkotó maga jelölt meg, mintegy kisajátítva saját recepcióját. A szerző egy 1993-as madridi találkozás ürügyén felidézi El Kazovszkij impulzív, nyughatatlan személyiségét, majd a művész létélményét elemzi. „Magánmitológiája” három kérdést vet fel: milyen baja lehetett alkotójának a Teremtővel; milyen motívumokkal tölti meg „sivatagát”, folytonos hiányérzetét; és mit, hogyan emel át mítoszaiba az emberiség kulturális emlékezetéből. Ez utóbbira jó példa az ülő kutyafigurája, amely a képeken tanú-állat, de az egyetemes mitológia gazdag jelentésű jelképe is. A „perem-lét” felveti a határ és a fantasztikum !lozó!ai, lélektani és irodalmi vonatkozásait, így Heidegger, Eco és Trevi nézeteivel is összefüggésbe hozható. Végül rövid szövegválogatás olvasható El Kazovszkij eredetileg oroszul írott verseiből, amelyek személyessé teszik a képekbe stilizált katartikus létélményt.
Csuday Csaba PhD: Zsúfolt, intenzív sivatag. „Sem ottani, sem itteni nem vagyok…” - Magyar Művészet 2016/1 - Csuday Csaba PhD: A határ filozófusa: Eugenio Trías - Magyar Művészet 2022/6
- Csuday Csaba PhD: Irodalmi robbanás? Prózai forradalom? - Magyar Művészt 2022/2
- PDF | REZ |ENG
Csuday Csaba
A folyamatos jelen elégtelenségeMilyen művészetfilozófiai kérdések adódnak abból, ha egy író (mint Bartis Attila A vége című regényében) megkettőzi a leírt beszéddel történő láttatás tükrét, és világ-, sors- és életértelmezői kísérletének „szócsövéül” egy fotográfust választ? Ha a kép nélküli, bonthatatlan egységet képező szövegben, főhőse révén, a képek és a képalkotás szerepe mégis elsődleges? A tanulmány e kérdések megválaszolásához két utat választ: egyfelől kiemeli a regényből a fényképész „képfilozófiáját” közvetítő gondolatokat, másfelől sorra veszi a könyv csomópontjait, amelyeken a verbalizált képek mintegy a cselekmény sarokpántjaivá válnak. A mű keserű végkövetkeztetése: a fénykép rögzíti, felerősíti a megélt pillanatokat, de „nem lát a jövőbe. Meg persze a múltba sem. Egy kép mindössze az a pont, ahol a jövő összeér a múlttal. Ha úgy tetszik: „a folyamatos jelen.”
Csuday Csaba PhD: A folyamatos jelen elégtelensége - Magyar Művészet 2016/3 - Csuday Csaba PhD: SZEMLE – KITEKINTÉS - Magyar Művészet 2019/3
- PDF | REZ |ENG
Csuday Csaba
ÖrömelméletekA tanulmány rövid szerzői bevezetéssel és megjegyzésekkel foglalja össze a győri Műhely című folyóirat Örömszámának három elméleti jellegű esszéjét: Fernando Savater spanyol, Jean Lauxerois francia filozófus és Verena Kast svájci pszichológus értekezését az öröm mibenlétéről, hétköznapi megnyilatkozásairól és bölcseleti problematikájáról. A szerző felteszi a kérdést: ha az öröm – a boldogság, az életigenlés állapotaként, vagy élvezetként, esetleg kárörömként – lényegét tekintve érzés, ösztönös tapasztalat, hogyan lehetséges, és miért szükséges elméleti szintű megközelítése?
Csuday Csaba PhD: Örömelméletek - Magyar Művészet 2018/2 - Csuday Csaba PhD, Nyilasy Balázs PhD: Angolszász tudósok esete az irodalmi Teóriával az új évezredben • SZEMLE – KITEKINTÉS - Magyar Művészet 2020/01
- Csuday Csaba PhD, Sulyok Miklós: Arc’ • SZEMLE – KITEKINTÉS - Magyar Művészet 2020/01
- PDF | REZ |ENG
Csuday Csaba
Kertész Imre 85: Lót kísértete A végső kocsmábanA szerzőt két körülmény vezette cikke megírásához: Kertész Imre legújabb regényének, A végső kocsmának a megjelenése és a Nobel-díjas író 85. születésnapja. A regény kezdősoraira hivatkozva két kérdést állít tisztelgő-ismertető írása középpontjába: az „én” bizonytalanságát, az írói és elbeszélői alany „kísértet voltát”, illetve – ezzel összefüggésben – Kertész Imre ellenmondásos viszonyát zsidóságához, magyarságához. Az „én”-probléma családi gyökereit keresve rámutat az író és elvált szülei nehéz kapcsolatára, a haláltáborok túléléséből adódó tragikus létélményre és a totalitárius rendszer személyiségtorzító hatására. Kertész Imre e körülmények következtében háromszorosan is „sorstalannak” érezhette magát. Egzisztenciális és azonosságtudatának végletes hiányát csak az alkotás fiktív én-teremtésével hozhatta viszonylagos egyensúlyba. A végső kocsma naplójegyzeteiben, regényterveiben (amelyeket a tanulmány bőséges idézetekkel illusztrál) a sötét világlátás egyetemessé tágul, de az író kegyetlen őszintesége, kiállása az emberség mellett és a betegséggel dacoló küzdelme a kifejezés tisztaságáért mégis katartikussá teszi művét. Az írás végén a szerző felidézi Kertész Imréhez fűződő személyes emlékeit.
Csuday Csaba PhD: Kertész Imre 85: Lót kísértete A végső kocsmában - Magyar Művészet 2015/1 - Csuday Csaba PhD, Józsa György Zoltán PhD: Avantgárd a XX. századi orosz kultúrában (1900 –1930) • SZEMLE – KITEKINTÉS - Magyar Művészet 2020/01
- Csuday Csaba PhD: Művészetkritika, társadalmi kontextusban • SZEMLE – KITEKINTÉS - Magyar Művészet 2020/01
- Csuday Csaba PhD, Pálfalvi Lajos CSc: Tiltott zónák Leszek Kołakowski az eretnekségről • SZEMLE – KITEKINTÉS - Magyar Művészet 2020/02
- Csuday Csaba PhD: Amalia Socci • Bécs: Európa kulturális központja a XIX. század végén és a XX. század elején - Magyar Művészet 2019/2
- Csuday Csaba PhD, Józsa György Zoltán PhD: V. E. Halizev: Értékorientáltság és az orosz irodalmi klasszikusok • SZEMLE – KITEKINTÉS - Magyar Művészet 2020/02
- Csuday Csaba PhD: Uwe M. Schneede • Az avantgárd művészei és a háború - Magyar Művészet 2019/2
- Csuday Csaba PhD: Mi a természet ellen • SZEMLE – KITEKINTÉS - Magyar Művészet 2020/02
- Csuday Csaba PhD: Megan Brandow-Faller • A bécsi szecesszió múzsái – új megvilágításban - Magyar Művészet 2019/2
Magyar Művészet 2015/1
Magyar Művészet 2015/2
Magyar Művészet 2016/1
Magyar Művészet 2016/3
Magyar Művészet 2017/1
Magyar Művészet 2018/2
Magyar Művészet 2018/3
Magyar Művészet 2019/1
Magyar Művészet 2019/2
Magyar Művészet 2019/3
Magyar Művészet 2020/01
Magyar Művészet 2020/02
Magyar Művészt 2022/2
