Békési Sándor PhD

református teológus, tanszékvezető egyetemi tanár. 2005 és 2011 között a KRE Hittudományi Karának dékánja. Kutatási és oktatási területe a rendszeres teológia, teológiai esztétika, teológia és képzőművészet. A Szenci Molnár Albert Egyház- művészeti Intézet és a Porta Speciosa folyóirat alapítója.

• PDF | REZ |

  Békési Sándor
  Az ember lényege, hogy Személy

  Az ókori kultúrák emberképe után a kereszténység hozott fordulatot a személy lényegi és viszonylét szerinti értelmezésével: az ember csak az őt megteremtő és gondviselő Istennel van személyes kapcsolatban, és Krisztusban tapasztalhatja meg kettős egzisztenciáját. Az európai filozófiában a személy egyrészt az elkülönítés és a szellemi szabadság értelmében fogalmazódik meg, másrészt az Istenhez, a másik emberhez és a világhoz kötődő viszonyában, ráutaltságban. A dialogikus erszonalizmusban az ember személyes Én, Istenben gyökerező theonóm valóság. A forradalmi perszonalizmus a személyiség megváltoztatásával a társadalmat kívánta a szekularizáció folyamatából kiszakítani és a szocialista mozgalmat a keresztyénség ügyévé tenni. Az esz kato logikus perszonalizmus szerint az ellentmondások és titkok emberét az ősszabadság tragédiája határozza meg. A történelmi perszonalizmus az embert magát tartja drámának: létmódja és egzisztenciája feladat. A protestáns perszonalizmus a Biblia alapján állítja: Isten nem szellemet, nem lelket, hanem szellemtesti teljességet, a „személy-embert” teremtette saját képére, és az igeteológia értelmében nem lát más alapot és utat, mint a megváltó Krisztusét. A kijelentésre épülő bibliai pszichológia pedig az Istennel való cselekvő viszonyában szemléli az embert.

  ENG
  Békési Sándor PhD: Az ember lényege, hogy Személy - Magyar Művészet 2014/2
• PDF | REZ |

  Békési Sándor
  A fájdalom gyönyörűsége
  A teológiai esztétika helye a kultúrában és a művészetben

  A teológiai esztétika összehasonlítja a vizsgált korszak filozófiai, politikai, művészeti és etikai sajátosságait, majd e történeti adottságok közös szellemi bázisa mögött a lét lényegi, végső meghatározottságát mutatja be. E tudomány kiindulópontja, hogy az önmagát kijelentő Isten szép, és a teremtett világ minden szépsége ebből a szépségből sugárzik elő. A szép nem a dolgok külső alakzatában található, hanem az Isten emberen és az emberben véghezvitt művének belső tartalmában. Teológiai esztétikai megközelítésben ennek a szépnek három mozzanata van: a szép rútsága, a szép halála és a rút szépsége.

  ENG
  Békési Sándor PhD: A fájdalom gyönyörűsége - Magyar Művészet 2015/4