Gáspár Csaba László PhD

filozófus, teológus, a Miskolci Egyetem BTK Filozófiai Intézetének habilitált docense. Kutatási területe a vallásfilozófia, és a filozófiai antropológia.

• PDF | REZ |

  A modernitás a végtelen fejlődés eszméjével tüzelte fel az embert, akit a technikai sikerek abba az illúzióba ringattak, hogy mindenre képes. A szerző érvelése szerint az emberi kultúra a határtalan vágyak és a határok feszültségében bontakozik ki. A technikai civilizáció fő kérdése: mire képes az ember? A kultúra kérdése: mit akar az ember? Az akarat vizsgálatának együtt kell járnia az emberi végesség belátásával. E folyamat eredménye a történeti felvilágosodás korrekciója: az ember nem akarhat mindent, amire technikailag képes.

  ENG
  Gáspár Csaba László PhD: Az akaratról - Magyar Művészet 2021/01
• PDF | REZ |

  Gáspár Csaba László
  Művészetfilozófia

  A tanulmány első két része a filozófia, majd a művészet fogalmát tisztázza, a harmadikban pedig az előzőek következtetéseként röviden felvázolja egy lehetséges művészet filozófia mibenlétét és feladatát. A kifejtés objektív – amennyiben a tárgyra irányul, és azt igyekszik megragadni –, de azt is kiemeli, hogy a filozófia és a művészet esetében már magának a tárgynak a kiválasztása, szemlélése és meghatározása is szellemi aktivitás eredménye. A művészetfilozófiai gondolkodás nem egyfajta szakirányú tevékenység, inkább szellemi érzékenység, odafigyelés a legkülönbözőbb jelenségekre. Nem különleges műtárgyra vagy tárgycsoportra figyel, hanem arra, ami a különböző tárgycsoportokban tárgyiasul. Ezzel tisztább tárgy- és önmegértéshez segíti a különféle művészeti ágak kutatóit, talán a művészeket is.

  ENG
  Gáspár Csaba László PhD: Művészetfilozófia - Magyar Művészet 2016/3
• PDF | REZ |

  A hagyomány a múlt elsőbbségét foglalja magába a jelennel, az időbeni fennmaradást a változással és a jelentések lényegiségét az egyéni varianciájukkal szemben. Azonban a hagyomány nem azonos a múlttal, miként nem azonos a múlt történeti feldolgozásával sem, mert a hagyomány nem a múlt tudata, hanem annak elevensége, az élő múlt, amelyet a folyamatos emlékezés tart érvényben, mégpedig olyan hatékonysággal, hogy a jelenben is képes életet fakasztani.

   

   

  ENG

  A hagyomány a múlt elsőbbségét foglalja magába a jelennel, az időbeni fennmaradást a változással és a jelentések lényegiségét az egyéni varianciájukkal szemben. Azonban a hagyomány nem azonos a múlttal, miként nem azonos a múlt történeti feldolgozásával sem, mert a hagyomány nem a múlt tudata, hanem annak elevensége, az élő múlt, amelyet a folyamatos emlékezés tart érvényben, mégpedig olyan hatékonysággal, hogy a jelenben is képes életet fakasztani.

   

   

  Gáspár Csaba László PhD: A hagyományról - Magyar Művészet 24/4
• PDF | REZ |

  A szerző a kultúra antropológiai fogalmát veszi szemügyre. A gondolatmenet filozófiai irányultságú, és a kultúra–jelenlét–civilizáció hármassága között feszülő fogalmi mezőben mozog. A kultúra és a civilizáció fo gal mának taglalása a német értelmezési hagyományt követi: e szellemtörténeti gondolkodást jellemzi a címben megfogalmazott kettősség, a kultúra és a civilizáció határozott elkülönítése. A kultúra művelése az ember ontológiai feladata: a kulturálisan kiművelt létészlelésében maga a lét tárul fel. Ezért a kultúra több mint műalkotások sora: létesemény – ily módon pedig az ember sorsa.

  ENG
  Gáspár Csaba László PhD: Az elismerés kultúrája és a használat civilizációja - Magyar Művészet 2019/1
• PDF | REZ |

  A modern felfogás szerint a létezés önmagában nem bűnös, de azzá válhat, ha az ember nem szab magának törvényt, nem válik autonómmá, vagyis nem hajtja végre azt az egzisztenciális feladatot, amire léte felszólítja. Az ember számára az egyik legnehezebb, egyszersmind a leglényegesebb egzisztenciális-intellektuális, lelki és szellemi feladat annak belátása, hogy csak akkor veheti kezébe sorsát, ha előbb adományként elfogadja, és tudatosan számba veszi tartozását. A kereszténység a létezésben nem bűnt és büntetést, hanem lehetőséget lát, amit az ember elmulaszthat vagy elronthat, és akkor büntetésként éli meg azt.

  ENG
  Gáspár Csaba László PhD: A bűnről - Magyar Művészet 2020/02
• PDF | REZ |

  Gáspár Csaba László
  Nietzsche / Zarathustra

  Nietzsche arra !gyelmeztet, hogy az ember szellemimorális értékeinek mesterséges világában él, és nem abban a nyers valóságban, amit e képzelt világ eltakar. Az Így szólott Zarathustra nem az értelmet, hanem a költői képzeletet, legfőképpen az akaratot szólítja meg. A történeti Zarathustra az egyén döntésének szerepét hangsúlyozta. Ezzel a vallásban szerephez jutott az ember szabad, személyes etikai állásfoglalása: az áldozatot felváltotta az értékválasztás mozzanata, amely feltételezi a felelősség felismerését. Nietzsche Zarathustrája annak akar véget vetni, amit a történeti Zarathustra a morális világrend bevezetésével útjára indított: a világ értékrendbeli és ontológiai megkettőzésének. A német !lozófus a perzsa próféta szájába adja mindannak az ellentétét, amit Zarathustra egykoron hirdetett. Nietzsche megfogalmazásában Isten halála nem csupán egy nagy erejű metafora, hanem az eddigi világértelmezések teljes érvényű megtagadása. Ezután a létnek nincs biztosított alapja, az embernek kell az egyetlen létező világot megformálnia.

  ENG
  Gáspár Csaba László PhD: Nietzsche / Zarathustra - Magyar Művészet 2016/2
• PDF | REZ |

  Gáspár Csaba László
  Mi a történelem?

  Nem egyidős az emberiséggel a manapság magától értődő felismerés, miszerint az ember történeti, történelemben élő lény. Az európai kultúrában az ember létezésének időbeli vetületét érintő egzisztenciamódoknak két változata ismert: a mítosz – vagyis az ember és a világ együttes képe –, valamint a történetiség, a történelem, amely az egész érzékelését és belátását feltételezi, tehát nem azonos az események kronologikus rendjével. A szerző bemutatja az idő és a történelem viszonyát, majd a biblikus vallások, Hegel, Nietzsche és a posztmodern történelemfelfogását ismerteti. Végül arra keres választ: vajon a művészet képes-e kiszabadítani az embert a történeti tudat gravitációjából, és általánosságban: képes-e kiszabadulni magának a történelemnek a fogásából.

  ENG
  Gáspár Csaba László PhD: Mi a történelem? - Magyar Művészet 2018/2
• PDF | REZ | ENG
  Gáspár Csaba László PhD: Főszereplők elhalványodó vonásokkal - Magyar Művészet 23/5