Zelnik József

(Gyula, 1949. július 19. –)

etnográfus, író

Zelnik József tanulmányai, könyvei soha nem száraz szakmai munkák, hanem olvasmányosan, írói stílusban, a kutatók és mindennapi érdeklődők számára alkotott áttekintések a néprajz, a teológia, az irodalom, művészettörténet és a művelődéstörténet határmezsgyéjén, amelyek egyszerre tanítanak, ébresztik rá az olvasót saját magának és kultúránknak szellemi és erkölcsi állapotára, a körülöttünk lévő világ természeti és kulturális tendenciáira. Mindvégig megmarad írásai középpontjában a magyarság sorsának és kultúrájának védelme, az egészséges nemzeti öntudat táplálása, értékeink tudatosítása és középpontba helyezése.

• PDF | REZ |

  A budapesti szürrealizmuskiállítás egyik fő attrakciója Max Ernst 1928-ban festett, Khimaira című képe. A tanulmányíró szerint a szürrealizmus központi jelképe, totemállata, Kiméra az emberi szellem történetének legprovokatívabb jelensége. Kiméra az erőltetett mássá válás és az álom okkult szférájának démoni kifejezése. A káosz manifesztációja, Kiméra leplezi le a szimbólumot megalkotó és előtérbe állító szürrealizmus valódi célját: a Jézus által kinyilatkoztatott világkép átformálását valami mássá.

  ENG
  Zelnik József: Kiméra-kultúra - Magyar Művészet 2020/01
• PDF | REZ |

  A szerző Michelangelo Sixtus kápolnában látható monumentális freskója és Leonardo Salvator Mundija kapcsán azon tűnődik, miért lett Michelangelo az Ószövetség, Leonardo az Újszövetség festője. Az első a világot idegensége miatt uralni akaró, a második a világot otthonossága miatt szeretni akaró elképzelés. Egymás mellé helyezve Michelangelo Utolsó ítéletének Krisztusát és Leonardo Salvator Mundiját, a maga teljességében jelenik meg e két világkép. Az engesztelhetetlen hatalmi működés – és ezzel szemben a kozmoszt átható és mozgató engesztelő szeretet.

  ENG
  Zelnik József: Az Istennek ismerős arc - Magyar Művészet 2019/1
• PDF | REZ |

  A szerző feltételezése szerint a modernség világidegensége gnosztikus alapú, és a modernség kánonjai mögött egy ontologikus metakánon működik. Majd azt vizsgálja meg, mi hívta létre a romantikában azt a kánont, amely megalapozta, fölépítette a mai modernség egzisztencialista-nihilista szellemi kánonját. A jelenlegi kánon feltehetően addig uralkodik, amíg fel nem tárják, hogy valójában miben gyökerezik, amíg nem mutatnak rá, hogy egy metakánon ereje összpontosul benne, és „világkép-nélkülisége” mögött az emberi szellem legpusztítóbb világképe húzódik meg.

  ENG
  Zelnik József: Az Éden migránsai - Magyar Művészet 2018/3
• PDF | REZ |

  A tanulmány Hieronymus Bosch két Paradicsom-ábrázolását hasonlítja össze. Az első kép az Ezeréves birodalom című triptichon bal oldali, Édenkert elnevezésű táblája; a másik a Szénásszekér című triptichon szintén bal oldali képe, a Paradicsom. A szerző feltételezése szerint az egyik képen az embert kiűzik a Paradicsomból, aki ezzel a létezés örök száműzöttjévé válik; a másikon az eredendő bűnt száműzik az Édenből, és az ember a kegyelem állapotában marad. Bosch – a művészettörténetben egyedülálló módon – párhuzamosan festette meg az eredendő bűn és az eredendő bűntelenség világképét.

  ENG
  Zelnik József: Hieronymus Bosch Édene és Paradicsoma - Magyar Művészet 2020/02