Pethő Bertalan DSc

pszichiáter, filozófus, szakíró, az orvostudomány doktora, egyetemi tanár. Az 1980-as évektől publikál filozófiai és eszmetörténeti tanulmányokat. Kutatási területe: korunk filozófiája, a posztmodern elmélete.

• PDF | REZ |

  Pethő Bertalan
  A paradigma-fogalom vázlatos története

  A paradigma-fogalom ellentmondásos értelmezése Platón filozófiájában vált elvi jelentőségűvé, majd Arisztotelész ideatan-kritikája jelentette a fogalom szekularizációjának kezdetét. A paradigma „kettős értelme” végigkíséri a nyugati gondolkodás történetét. Az első és második generációs (a mitikus és a platóni) világfelfogás-korszak után a harmadik generáció nyitánya Kopernikusz felfedezése. Ez után Kant vitt végbe kopernikuszi fordulatot a világfelfogások történetében: filozófiája a nyugati metafizika krízisének első mélyreható diagnózisa. Felismerte, hogy a korszakváltást generáló eszme később vezéreszmeként alakítja az új korszakot. Amíg a tudományos felfedezések és a világfelfogások között szoros logikai összefüggés áll fenn, a belőlük sarjadó vezéreszmék végletesen ellentétesek lehetnek egymással. Összefoglalva: a paradigma egymással rokonítható természeti, szociális vagy mentális jelenségek fogalmilag megragadható foglalata, egyszerre behatárolható és nyitott értelmezési tartománya. A paradigmák egyszerre tartalmaznak a tudományosság igényét kielégítő tárgyi ismereteket és a világfelfogásokra jellemző holisztikus szemléleti elemeket. Valamely korszakváltozás abban az értelemben paradigma, hogy tudományos felfedezésen alapul, majd egy új világfelfogás jellemzőjeként a tudományok paradigmáivá bomlik.

  ENG
  Pethő Bertalan DSc: A paradigma-fogalom vázlatos története - Magyar Művészet 2013/1
• PDF | REZ |

  Pethő Bertalan
  „Kelet”-paradigma

  A szerző főképp Heidegger és Tezuka Beszélgetéseivel szemlélteti a paradoxont: amikor a Nyugat valamelyik nyelvén vitatják meg a Kelet egyik nyelvén megszólaló világfelfogást, akkor e vita során a nyugati nyelvhasználó valójában azt fogalmazza meg, hogyan látja a maga világfelfogását a Kelet tükrében. Ezért a Kelet-paradigma vizsgálatakor !gyelembe kell venni, hogy amit az európai nyelvek keleti kultúrának és világfelfogásnak neveznek, az gyökeresen eltér attól, ahogy a keleti kultúra és világfelfogás a maga anyanyelvén kifejezi és éli meg saját kultúráját és világfelfogását.

  ENG
  Pethő Bertalan DSc: „Kelet”-paradigma - Magyar Művészet 2016/2