Magyar Művészet 24/5

Tartalomjegyzék

• PDF | REZ |

   

  ENG

   

  L. Simon László: A politika elsődlegessége - Irodalom és politika
• PDF | REZ |

  Mosonyi Mihály (1815–1870) a magyar klasszikus zene történetének egyik legjelesebb és legegyénibb ihletű hangszerelője. A tanulmányíró azt bizonyítja, hogy e sokoldalú komponistát állandó stílusfejlődés jellemzi: legfőbb alkotói vonása a megújulás iránti töretlen vágya. Mosonyi Mihály azon kivételes művészek közé tartozik, akik rendkívül érzékenyen reagáltak koruk átalakulást hozó folyamataira, miközben maguk is nem egy tekintetben az élen jártak.

  ENG

  Mihály Mosonyi, the first Hungarian master of symphonic music

   

  Mihály Mosonyi (1815–1870) was one of the most prominent and uniquely inspired composers in the history of Hungarian classical music. The author shows that Mosonyi was a versatile composer whose style changed a lot: he was driven by a desire for renewal. Mihály Mosonyi reacted with great sensitivity to the transformative processes of his day; at the same time, he was at the forefront in more than one respect.

   

  Sziklavári Károly: Mosonyi Mihály, a szimfonikus zene első hazai mestere -
• PDF | REZ |

  Orbán György korunk egyik legismertebb és legtöbbet játszott magyar zeneszerzője, akinek identitását az „erdélyiség” határozza meg. 2011 és 2014 között négyrészes vonószenekari sorozatot komponált, amelynek darabjai közvetlenül kapcsolódnak a XVII. századi Kájoni-kódex dallamaihoz és Kájoni János alakjához. A mai zeneszerző, amikor e régi dallamokat a nyugat-európai komponisták eljárásaival és Bartók életművéből leszűrt tapasztalatokkal ötvözi, az ő hagyományőrző munkájukat is folytatja.

   

  ENG

  In the footsteps of Bartók and Kájoni

  Transylvanian tradition in the symphonies and orchestral compositions of György Orbán

   

  György Orbán is one of the most prominent and frequently performed contemporary Hungarian composers. His identity is inextricably linked to his “Transylvanianism”. Between 2011 and 2014, he composed a four-part series for string orchestra, the pieces of which are directly related to the melodies of the 17th-century Codex Caioni and the figure of Johannes Caioni. By synthesising these traditional melodies with the compositional techniques of Western European composers and the insights gleaned from Bartók’s oeuvre, contemporary composers continue the legacy of preserving musical traditions.

  Horváth Bálint: Bartók és Kájoni nyomában - Erdélyi tradíció Orbán György vonószenekari és szimfonikus műveiben
• PDF | REZ |

  A szerző arra keres választ, milyen jelentőséggel bír a hazai szimfóniairodalom a magyar zene- és művelődéstörténet szempontjából. A tanulmány a honi szimfóniakoncepció kialakulását és néhány modelljét ismerteti František Tuček, Patacsich Károly, Ruzitska György, Mosonyi Mihály, Székely Imre és Bartay Ede egy-egy figyelemre méltó műve alapján. A kétrészes áttekintés kezdőpontján, 1815-ben Beethoven még él, de a műfaj ekkor már telítődött a romantika közösségfelfogásának ethoszával.

   

  ENG

  An Introduction to the History of Hungarian Symphonies I.

  The Hungarian Romantics’ search for orchestral paths, 1815–1869

   

  The author examines the significance of the symphonic works of Hungarian composers in the musical and cultural history of Hungary. The study describes the development and some models of the Hungarian symphonic concept on the basis of notable works by František Tuček, Károly Patacsich, György Ruzitska, Mihály Mosonyi, Imre Székely and Ede Bartay. At the start of this two-part survey, in 1815, Beethoven was still alive, but the genre was already saturated with the ethos of the Romantic notion of community.

  Windhager Ákos PhD: Bevezetés a magyar szimfóniák történetébe I. - A hazai romantikusok zenekari útkeresésének tanulságai 1815 és 1869 között
• PDF | REZ |

   

  ENG

   

  Windhager Ákos PhD: Táblázat a magyar szimfóniák történetéhez (1815–2023) -
• PDF | REZ |

  A kádári–aczéli kultúrpolitika főképp a könnyűzenei szövegek elsődleges mondanivalójára figyelt, ezért a cenzúra sokszor dilettáns módon és felelőtlenül engedte át szűrőjén a rejtetten rendszerkritikus dalokat. A tanulmányíró azokból a Hobo Blues Band-szövegekből válogat, amelyek az utókor számára is érzékelhetően mutattak rá az egypártrendszer fonákságaira, mégis publicitást kaptak a lemezeken, televízióban, rádióban, „megfricskázva” ezzel a Kádár-rezsimet.

  ENG

  Teasing the Powers That Be

  Lyrics that were critical of the system and yet allowed by the censors of the Kádár regime I.

   

  The censors of the Kádár era focused on the primary message of pop lyrics, so they often let songs that were covertly critical of the system pass through their filters. The author selects a number of lyrics from the Hobo Blues Band, which, despite their critique of the one-party system, were still disseminated through various media outlets, including records, television, and radio. This served to challenge the regime’s authority.

  Csatári Bence PhD: Fricska az orr alá - A cenzúra által engedélyezett rendszerkritikus dalszövegek a Kádár-rendszerben I.
• PDF | REZ |

   

  ENG

   

  Keller András: A klasszikus zene lehetősége a magyar társadalomban – ahogy én látom - Akadémiai székfoglaló
• PDF | REZ |

   

  ENG

   

  Bicskei Zoltán: Mi hiányzik ma a zenéből? -
• PDF | REZ |

   

  ENG

   

  Tóth László: A felső erő, amely vezeti az embert... - Beszélgetés Lőrincz Zsuzsa prágai magyar képzőművésszel
• PDF | REZ |

   

  ENG

   

  Török Lajos PhD: Családtörténet felsőfokon - Fábri Anna: Arany idők – Eszmék és emberek gróf Teleki László neveltetésében
• PDF | REZ |

   

  ENG

   

  Buda Attila: Vonalak és formák által a világ - Tüskés Anna: Bazsonyi Arany grafikái
• PDF | REZ |

   

  ENG

   

  Nyilasy Balázs PhD: Kenyeres Zoltán és a magyar irodalomértés -

• PDF | REZ |

   

  ENG

   

  TELJES KÖTET
• PDF | TEXT |

  Felelős kiadó: Richly Gábor,

  a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára

   

  Az MMA Kiadó gondozásában kiadja

  a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága.

   

  A szerkesztőbizottság elnöke: Turi Attila,

  a Magyar Művészeti Akadémia elnöke

   

  A szerkesztőbizottság tagjai: Fabényi Julia,
  Farkas Ádám, Hörcher Ferenc, Lezsák Sándor,
  Richly Gábor, Tóth László, Turi Attila, Vadász Bence

  Főszerkesztő: Falusi Márton

  Főszerkesztő-helyettes: Sturm László

  Olvasószerkesztő: Balogh Csaba

  SZERKESZTŐBIZOTTSÁG