Magyar Művészet 2015/4

3. évfolyam 4. szám

Tartalomjegyzék

• PDF | REZ | ENG
  Kulin Ferenc PhD: Vallás és művészet -
• PDF | REZ |

  Tolcsvai Nagy Gábor
  Isten, nyelv és irodalom

  Az Istenről való megnyilatkozás három tartománya, a mindennapi, a teológiai és a művészi beszéd nyelve ugyanaz, mégis eltérő a jelentés- és mondattana, retorikája és szerkesztése. A nyelv, mint tapasztalati alapú tudás és az Istenről, a megváltásról, a szeretetről való tudás között feszültség áll fenn. Kérdés, hogyan lehet az ontológiai és ontikus körülményeket, véges és végtelen, tapasztalat és beavatottság jellegét és viszonyát a szépirodalmi szövegekben, poétikai keretben megjeleníteni. A XIX. század második felétől az Istenhez, hithez, a valláshoz való irodalmi viszony módja és nyelve gyökeresen átalakult, majd lehetősége is megkérdőjeleződött, ezért a transzcendens irodalmi kifejezésére új megszólalási módokat kellett kidolgozni. A tanulmány három példát mutat be a magyar literatúra közelmúltjából és jelenéből az Istenről szóló beszédben nyelv és irodalom viszonyának jellemzésére. Elsőként Pilinszky János utolsó korszakát vizsgálja, utána Krasznahorkai László Seiobo járt odalent című kötetének transzcendens vonatkozásait, végül Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat – című könyvét értelmezi. A három példa áttételesen, egyedi poétikai formákban teszi hozzáférhetővé és a jelentésképzés részévé a véges és a végtelen, a halandó és az örök isteni viszonyát.
  
  

  ENG
  Tolcsvai Nagy Gábor DSc: Isten, nyelv és irodalom -
• PDF | REZ |

  Korpics Márta
  „...mert szent Kereszted által megváltottad a világot”
  A Kálvária mint művészeti alkotás és a keresztúti ájtatosságnak teret adó építmény

  A tanulmány a katolikus népi vallásosság egy népszerű vallásgyakorlatáról – a keresztúti ájtatosságról – és az ennek teret adó építményről szól. Az ájtatosság végzésének évszázados hagyományai alakították az építészeti megoldásokat (kálvária), az írásos változatot (keresztúti ájtatosság szövegei), a történet vizuális megjelenítését (stációképek) és magát a népszokást. E szakrális építmények művészeti értéke az adott vallásgyakorlat vonatkozásában vizsgálható. Az elemzés azt bizonyítja, hogy a kálvária kommunikációs csatornának is tekinthető, amely a teológiai és a laikus tudás elemei között közvetít.

  ENG
  Korpics Márta PhD: „...mert szent Kereszted által megváltottad a világot” - A Kálvária mint művészeti alkotás és a keresztúti ájtatosságnak teret adó építmény
• PDF | REZ |

  M. Tóth Géza
  Operaelőadás és istentisztelet: Bach Máté-passiója az Operaházban

  A szerző néhány évvel ezelőtt felkérést kapott, hogy rendezőként és látványtervezőként az Operaházban színpadra állítsa Bach Máté-passióját. Írása ezt a munkát tekinti át a felkéréstől a bemutatóig. A produkció a Máté-passió Operaházbeli premierjét jelentette, és az előadás volt a mű Mendelssohn-féle átiratának magyarországi ősbemutatója is. A Máté-passió színrevitelénél meghatározó szempont, hogy a liturgikus mű ne öltsön operai jelleget. A rendező még stilizált formában sem kívánta bemutatni a színpadon az evangéliumi eseményeket, és semmiféle – a keresztény ikonográfiai hagyományokat követő – képi illusztrációt nem alkalmazott. Ehelyett egyfajta protestáns szellemiségű, a képek helyett a szövegre összpontosító szcenírozást hozott létre. A látványt a hangzó szöveggel egyidejűleg megjelenő vetített, szövegalapú mozgóképek határozták meg. A kivetülő megjelenítő-értelmező – szövegelemek a zenében rejlő narratív lehetőségeket használták ki, és alkalmazásukkal új, összművészeti alkotás született. Az előadás során az Operaház gazdagon díszített világi terében helyet foglaló komolyzenei koncertközönség egyúttal a szent szövegeket hallgató, olvasó és értelmező közösségé, gyülekezetté vált.

  ENG
  M. Tóth Géza PhD, DLA: Operaelőadás és istentisztelet: Bach Máté-passiója az Operaházban -
• PDF | REZ |

  Lőrincz Zoltán
  A szakrális terek a kereszténység történetében

  A tanulmány először arra keres választ: milyen a születő kereszténység viszonya a szakrális térhez. Az ókeresztény irodalom arról vall, a szakrális tér, a templom elkülönítése nem az építészet eszközeivel történt, ezért kérdéses: mi az oka, hogy a kereszténység – miután államvallássá válik – templomokat épített. A második tematikai egység a magyar középkor végének építészeti változásait mutatja be. A hitújítás korai szakasza arra irányult, hogy az előző kor művészetétől elhatárolódjon. Az idézett korabeli zsinati határozatok a művészet és az építészet helyét próbálják kijelölni a formálódó protestáns egyházak életében. Az utolsó szövegrész a mára összpontosít: 1990 óta a történelmi egyházaknak lehetőségük nyílt a szakrális építészet tartalmi és formai kérdéseinek újragondolására. A meginduló templomépítészet a kutatók figyelmét arra irányította, hogy tisztázzák a modern katolikus, evangélikus és református templomépítészet liturgikus követelményeit. A politikai, társadalmi változások nem jelölték ki az egyházak számára a templomépítészet irányát. Az útkeresésük nyomán feltárul az egyházak és a hazai építészet kapcsolatának sajátos, ambivalens jellege.

  ENG
  Lőrincz Zoltán DSc: A szakrális terek a kereszténység történetében -
• PDF | REZ |

  Papp Ágnes Klára
  „Talán az álmon túli csöndben ébredek”
  Weöres Sándor álommotívumai

  Weöres Sándor lírája kivételesen gazdag álommotívumokban: számos változatban újraírja, átértelmezi a világirodalom olyan álomtoposzait, mint az élet álom, vagy a halál és az álom azonosítása, valamint az álom és az alkotás rokonítása. Az álom képi világának versbéli megteremtése egy sajátos szubjektivitásélmény megformálásának kísérletébe illeszthető. Weöresnél az álom kérdésköre szoros összefüggésben áll a szubjektivitás és transzcendencia tágabb problematikájával, ezért az életműben nehezen határozható meg az álomversek köre. Az elemzés nem a konkrét motívumok képi világa vagy jelentése mentén halad, hanem az egyes képalkotó eljárásokból kiindulva a nyelvi útkeresés állomásait veszi számba. Nem szűkíti le a vizsgálatot azokra a művekre, amelyek egyértelműen exponálják az álom kérdését, mert így kimaradnának olyan alkotások, amelyek a szürreális látomásosság új módozatait teremtik meg: nem tárgyukká teszik vagy metaforaként használják fel az álomvilágot, hanem sajátos álombeszédet hoznak létre – nem az álomról, hanem az álomból szólnak. A tanulmány főképp a térként és a folyamatként színre vitt álom és látomás kérdésével, a lírai én és nem-én, a személyes és a személy fölötti viszonyával foglalkozik.

  ENG
  Papp Ágnes Klára PhD: „Talán az álmon túli csöndben ébredek” - Weöres Sándor álommotívumai
• PDF | REZ |

  Rácsok Gabriella
  Film és teológia párbeszéde Isten csendjéről Ingmar Bergman Úrvacsora című filmje alapján

  Bergman vallásos témájú filmjei a modern ember vívódását ábrázolják, aki elveszítette a transzcendens bizonyosságát, és létét az értelmetlenség fenyegeti. A hetedik pecséttől (1956) a rendező filmjeinek fő témája: Isten csendje, Isten hallgatása és Isten hiányának a megtapasztalása. A tanulmány az Úrvacsora szereplőinek vallásos reflexiói mögött meghúzódó teológiai kérdéseket írja le, és a film által felvetett dilemmákat gondolja tovább. Bergman munkáiban az isteni és a megváltás keresése nem az evilági szférán kívül történik, mert az „itt” és a „túli” annyira szorosan összetartozik, hogy a transzcendens pólus semlegessé válik, és csak az immanens marad. Egy másik megközelítésben az Isten csendje metaforával Bergman az isteni kifejezhetetlenségét hangsúlyozza, elutasítva ezzel a transzcendens és az immanens ellentétét. A filmnézőnek ez két utat kínál. A transzcendencia alteritásként való megtapasztalása az emberi korlátok egyfajta felfedezése és legyőzése, nem pedig az istenivel való találkozás. De a radikális immanenciának ezen az útján a rendező a hiány ábrázolásával, a kontraszt megrendítő hatásával a transzcendencia, sőt a megváltás utáni vágyat is felébresztheti.

  ENG
  Rácsok Gabriella PhD: Film és teológia párbeszéde Isten csendjéről Ingmar Bergman Úrvacsora című filmje alapján -
• PDF | REZ |

  Békési Sándor
  A fájdalom gyönyörűsége
  A teológiai esztétika helye a kultúrában és a művészetben

  A teológiai esztétika összehasonlítja a vizsgált korszak filozófiai, politikai, művészeti és etikai sajátosságait, majd e történeti adottságok közös szellemi bázisa mögött a lét lényegi, végső meghatározottságát mutatja be. E tudomány kiindulópontja, hogy az önmagát kijelentő Isten szép, és a teremtett világ minden szépsége ebből a szépségből sugárzik elő. A szép nem a dolgok külső alakzatában található, hanem az Isten emberen és az emberben véghezvitt művének belső tartalmában. Teológiai esztétikai megközelítésben ennek a szépnek három mozzanata van: a szép rútsága, a szép halála és a rút szépsége.

  ENG
  Békési Sándor PhD: A fájdalom gyönyörűsége - A teológiai esztétika helye a kultúrában és a művészetben
• PDF | REZ |

  Parlagi Gáspár
  „Nem hódolok a természetnek a Teremtő helyett...”
  Az ikontisztelet és a képrombolás kérdéseiről

  A tanulmány teológiai jellegű érveket mutat be a képtisztelet ellen és mellett, valamint azt elemzi, ezek miért nem dönthettek a mai napig a képtisztelet és annak elutasítása közötti vallási viszonyulásban. A képtisztelet és az annak tagadása is a hit tisztaságához való visszatérés igényéből fakad. Az egyik esetben a tiszta hit forrását a Szentírás és az abból rekonstruálható „evangéliumi keresztény” eszmény jelenti, a másikban ez a forrás a szent hagyomány, aminek elsődleges alapja a Szentírás, de meghatározó része a korai atyák által használt szimbólumrendszer és a későbbi ikonteológia is.

  ENG
  Parlagi Gáspár: „Nem hódolok a természetnek a Teremtő helyett...” - Az ikontisztelet és a képrombolás kérdéseiről
• PDF | REZ |

  Napkeréken
  Jankovics Marcell-lel a bibliai mítoszokról beszélget Lőcsei Gabriella

  Heller Ágnes a Genezis Könyvének filozófiai értelmezésére vállalkozó munkájában azt állítja, hogy a Bibliában nincs mitológia. Jankovics Marcell viszont számos írásában, így heliocentrikus tanulmánykötete, A Nap könyvében is amellett érvel, hogy az egyistenhithez a napkultuszokon keresztül vezetett az út. A legősibb bibliai istenkép mitologikus: a láthatatlan Isten arcát napisteni vonások rajzolják ki. A rendet a világosság szülte, a világosságot a Nap. Nem véletlen, hogy az emberiség alaptörténetei – nyíltan vagy burkoltan – rendre a Nap körül keringenek.

  ENG
  Jankovics Marcell DLA, Lőcsei Gabriella: Napkeréken - Jankovics Marcell-lel a bibliai mítoszokról beszélget Lőcsei Gabriella
• PDF | REZ |

  Balogh Csaba
  Prohászka Ottokár Madách-kritikája

  A Tragédia felekezeti szempontú kritikái önálló, egymáshoz illeszkedő sort alkotnak és egyidősek a mű befogadás-történetével. A világi irodalomtörténet-írás akkor figyelt fel a Tragédia katolikus értékelésére, amikor az 1923-as Madách-centenárium alkalmából a kérdéshez a kivételes helyzetű és felkészültségű Prohászka Ottokár is hozzászólt. A püspök értekezéseiben fellelhető irodalmi utalások többnyire a modern literatúrával szembeni ellenszenvéről tanúskodnak, ugyanis Prohászka nem a XX. század, hanem a középkori etika és Dante felől közelít az újabb európai irodalomhoz. Kizárólagos esztétikai értéknek tekintette a transzcendenciából sugárzó erőt, egészséget és jól megkonstruált valóságot. Prohászka főképp a keresztény pesszimizmus teodiceai feloldását keresi a Tragédiában, és saját hitvédő céljait kéri számon a költőn, de apologetikai logocentrizmusa egyetlen ponton sem találkozhat a mitikus és álomszínekből álló drámai költeménnyel. Az ítélkező főpapi pozíció magabiztosságának, a Madách-centenárium ünnepélyességének, valamint a hétköznapi olvasó tanácstalanságának hármas ellentmondása teszi érdekfeszítővé Prohászka püspök Tragédia-kritikáját.

  ENG
  Balogh Csaba PhD: Prohászka Ottokár Madách-kritikája -
• PDF | REZ | ENG
  Klasszikusok és kortársak a vallások és a művészetek kapcsolatáról -
• PDF | REZ |

  Kulin Ferenc
  Az esztétikai gondolkodás történetéről

  A szerző első lépésként amellett érvel, hogy kudarcot vallottak azok a modern kori kísérletek, amelyek a vallási és a művészi jelenségek történelmi meghatározottságát úgy próbálták bizonyítani, hogy egyfajta fejlődéselvhez igazított értékhierarchiába illesztették azokat. Hegel, Kierkegaard, Hartmann és Lukács György tézisei intellektuális töltetük és tudománytörténeti jelentőségük tekintetében nem emelkednek ki az esztétikai gondolkodás korábbi és későbbi dokumentumai közül. A felvilágosodás és a romantika korában a nyugat-európai nemzeti irodalmak fokozódó érdeklődéssel fordulnak a metafizikai problémák és a transzcendens értékek felé, az egykorú magyar költészetben viszont alig akad nyoma a hitélménynek és a vallási tapasztalatnak. A második tematikai egység arra keres magyarázatot, hogy a magyar literátorok miért reagáltak másképp a kortendenciákra, mint nyugati kortársaik. A tanulmány végül arra hívja fel a figyelmet, hogy számos új összefüggés tárható fel a művészet és a vallás viszonyában, ha azt nem az esztétikai filozófiák felől, hanem a nagy kultúrák kialakulásának törvényszerűségeire, alkati sajátosságaira, szembenállásuk történeti okaira és kölcsönhatásaira figyelve közelítjük meg.

  ENG
  Kulin Ferenc PhD: Az esztétikai gondolkodás történetéről -
• PDF | REZ |

  Vassányi Miklós
  Az Abszolútum esztétikája. A Művészet és a Szép metafizikai levezetése Schelling Művészetfilozófiájában

  Schelling Művészetfilozófiájában a tételes kifejtés elején olvasható általános metafizikai tartalmú 24 paragrafus – amely a Művészet és a Szép eszméjét közvetlenül kívánja levezetni Isten sajátosan megalkotott fogalmából – az újkori eszmetörténész számára is kihívást jelent. A szerző azon részek értelmezésére tesz kísérletet, amelyek belátást adnak az érett Schelling metafizikájába: értéket és ontológiai státuszt tulajdonítanak a művészetnek, a Szép fogalmát egy új ideatan keretei között határozzák meg, valamint eredeti módon láttatják a műalkotás és az eszme viszonyát.

  ENG
  Vassányi Miklós PhD: Az Abszolútum esztétikája. A Művészet és a Szép metafizikai levezetése Schelling Művészetfilozófiájában -
• PDF | REZ |

  Béres István
  Fénykép – szakralitás – emlékezet

  A fényképezés a kulturális emlékezetért folytatott harc egyik fontos eszközévé vált, ugyanakkor e harc terepe is lett. A szerző azt vizsgálja, ma is létezik-e kapcsolat a fénykép és valóságos referenciája között. Majd a szakrális tárgy és fényképének kapcsolatát elemezve megállapítja, hogy a szentség, a csoda, a titok közvetlen megjelenítésére a fénykép nem vagy csak vitatható módon alkalmas. A fényképek – hasonlóan más képekhez – soha nem egyértelműek, mindig megkövetelik a kontextusalapú értelmezést, vagyis a fényképek önmagukban nem bizonyítanak semmit.

  ENG
  Béres István PhD: Fénykép – szakralitás – emlékezet -
• PDF | REZ |

  Szőnyiné Szerző Katalin
  Beszélgetés Marton Évával

  2015. augusztus 15-én a Magyar Művészeti Akadémia rendezésében és az egykori ősbemutató színhelyén, a Pesti Vigadó dísztermében a 150 évvel korábbi ősbemutatóra emlékezve szólalt meg Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája. A létrehozó művészi erők spiritus rectora, Marton Éva nélkül az előadás nem jöhetett volna létre. A művésznőt pályafutása során végigkísérték Liszt dalai, és három szerepe is Árpád-házi II. András korához kapcsolódott: a Bánk bán meráni Gertrúdja, valamint Szent Erzsébet szólama Liszt Legendájában és Wagner Tannhäuserében.

  ENG
  Szőnyiné Szerző Katalin: Beszélgetés Marton Évával -
• PDF | REZ |

  Küllős Imola
  Erdélyi Zsuzsanna, a vallásos folklór kutatója

  A személyes hangú pályakép az „imádságok nagyaszszonyának” is nevezett Erdélyi Zsuzsanna (1921–2015) életútját és munkásságának legfontosabb eredményeit foglalja össze. Felidézi kutatói kíváncsiságát, sokoldalúságát és az általa meghatározónak tartott vallásos hagyományért vívott küzdelmét. Erdélyi Zsuzsanna legismertebb és legjelentősebb tudományos érdeme, hogy a középkori, ferences gyökerekkel bíró, európai hátterű szakrális közköltészetet – amelyet a folklorisztika archaikus népi imádságnak nevez – tudományközi vizsgálat témájává tette. A szórványos imaadatokat elsőként ő definiálta önálló folklórműfajként – rámutatva művelődés- és költészettörténeti jelentőségükre, és ezzel mintát adott a magyar, olasz, lengyel, délszláv és egyéb külföldi kutatásoknak. Az időben és térben egyre szélesedő összehasonlító történeti-filológiai kutatásaival a hazai és a nemzetközi tudományos diskurzus figyelmét e kihalóban lévő vallásos, szóbeli örökségre irányította. Erdélyi Zsuzsanna csaknem fél évszázados, áldozatos gyűjtő- és leletmentő, történeti-filológiai munkássága megkerülhetetlen eredményekkel gyarapította a nemzeti kultúrát. Az archaikus népi imádságok további elemzése egy újabb kutatónemzedék komoly feladata lesz.

  ENG
  Küllős Imola DSc: Erdélyi Zsuzsanna, a vallásos folklór kutatója -
• PDF | REZ |

  Kulin Veronika
  René Girard: Látám a sátánt, mint a villámlást lehullani az égből. A kereszténység kritikai apológiája.

  Girard könyve keresztény szemléletű és tudományos igényű kultúraelméletet. Központi gondolata, hogy a Sátán annak a hatalomnak a megszemélyesítője, amely az embereket úgynevezett mimetikus versengések fogságában tartja, és a társadalmakban kirobbanó válságokat a bűnbakképzés mechanizmusával oldja meg. Amíg a mítoszok leplezik a megbékélési folyamat mögötti erőszakot, addig a Biblia felfedi azt: Krisztus kereszthalála is a mimetikus agresszió eredménye, de az evangéliumok nyilvánvalóvá teszik ezt az agressziót, és az áldozat tökéletes ártatlanságát hirdetik.

  ENG
  Kulin Veronika: René Girard: Látám a sátánt, mint a villámlást lehullani az égből. A kereszténység kritikai apológiája. -
• PDF | REZ |

  Farkas Ádám
  A hetedik napon

  A szobrászművész szerző elmélkedésében arra figyelmeztet, hogy a megáldott és megszentelt hetedik napon az embernek ki kell lépnie az általa formált részletvalóságból, és a teljesség irányába kell emelkednie. Az ünnep egyszerre számadás és hálaadás, ajándéka pedig egy biztonságot adó létélmény. A művészet a kezdetektől az emberi közösségek ünnepeinek eszköze, és léte nem választható el a materiális világ felett álló szellemi szférával történő érintkezéstől. A XIX. században az európai civilizáció egyre nagyobb veszélybe kerül, a fennmaradásához nélkülözhetetlen ünnepi megtisztulást csak a művészet segítségével érheti el.

  ENG
  Farkas Ádám DLA: A hetedik napon -
• PDF | REZ |

  Jankovics Marcell
  Ünnepeink 1981-ben

  Macskássy Katalin (1942–2008) a hetvenes évek első felében alkotta meg azt a filmműfajt, amelyben jelentőset alkotott: az animációs dokumentumfilmet, a gyermekszociográfiát. A súlyos társadalmi gondokra, a szocialista Magyarország torzulásaira gyerekhangon, gyerekrajzokkal próbálta fölhívni a figyelmet. Legpolitikusabb filmje az Ünnepeink (1981) azt a zagyvalékot mutatja be, ami az akkori kisiskolások fejében élt a Kádárkor kötelező ünnepeiről. A gyerekszájak leleplezik az ünnepekben és hétköznapokban megnyilatkozó agymosást. A filmben látható gyerekrajzok azt bizonyítják, az ideológia gépezete majdnem hibátlanul működött.

  ENG
  Jankovics Marcell DLA: Ünnepeink 1981-ben -
• PDF | REZ |

  Szász Zsolt
  Ünnep minden időben

  Az identitását kereső és a civilizációs nyomás alól szabadulni vágyó fiatal nemzedék az archaikus kultúrák örökségének felfedezésére és a modern szellemi életbe való integrációjára törekszik. Az archaikus ünnepek olyan totális szemléletet tükröznek, amelynek alapja a nagy világidőben való folyamatos tájékozódás. Újrateremtik az emberben azt a képességet, amely évezredeken át alkalmassá tette, hogy környezetét a természeti törvényekkel összhangban uralja. A mai ünnepeknek is ezt a „szellemi ökológiát” kellene szolgálniuk.

  ENG
  Szász Zsolt: Ünnep minden időben -
• PDF | REZ |

  Bogárdi Szabó István
  Ami ünnep és ami szent

  Az individualitás korában a közösségek bomlásával arányosan gyarapodnak az ünnepek, főképp a magánünnepek. Mégis általános a benyomás, hogy a mai kor embere valódi ünnepek nélkül él. Az ünnep emelkedettsége, szépsége egyre rejtettebb és sérülékenyebb, ezért a tágabb dimenziók, a közös részvétel, a történelmi emlékezet, az ember együttes létigenlése fokozatosan kiszorul az ünnepek teréből. Az ünnep: cselekménybe rendezett identitás, az adott életszakaszt nagyobb keretbe foglaló találkozás. Az istenérzék egyúttal ünnepérzék is – Isten, aki megszövi a lélek ünnepi ruháját.

  ENG
  Bogárdi Szabó István PhD: Ami ünnep és ami szent -

• PDF | REZ | ENG
  TELJES KÖTET
• PDF | TEXT |

  Felelős kiadó: Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára
  A szerkesztőbizottság elnöke: Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
  Szerkesztőbizottság: Albert Gábor, Fabényi Júlia, Farkas Ádám, Jankovics Marcell, Kelemen László, Mezei Gábor, Vígh Andrea
  Főszerkesztő: Kulin Ferenc
  Társ-főszerkesztő: Kucsera Tamás Gergely
  Főszerkesztő-helyettes: Turi Attila
  Szerkesztők: Balogh Csaba, Csuday Csaba
  Laptervező: Árendás József
  A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. II. emelet
  szerkesztoseg@mma.hu
  Szerkesztőségi órák: kedden 14-től 17 óráig
  Megjelenik negyedévente
  Nyomás: Kontaktprint
  ISSN 2064-3799

  SZERKESZTŐBIZOTTSÁG