- Terjedelem:
- 112 oldal
- Kötészet:
- puhakötés
- Kiadó:
- MMA Kiadó
- Kiadás éve:
- 2021
Magyar Művészet 2021/04
Tartalomjegyzék
- Orbán Viktor: Gyászbeszéd Jankovics Marcell temetésén - 2021. június 22., Budapest
- PDF | REZ |ENG
A tanulmány áttekinti, hogy milyen veszteségek érték a magyar kulturális életet a szovjet típusú diktatúra időszakában. A kommunista hatalom a művészi munka területén is egyfajta tervgazdálkodást vezetett be, és súlyos retorziók érték azokat az alkotókat, akik nem álltak a vezérkultusztól vezetett, szélsőségesen ideologikus és agitatív pártpropaganda szolgálatába. A szerző a korabeli művészsors másik változatát is bemutatja: az együttműködőket a rezsim kiemelkedő fizetéssel és kiváltságokkal jutalmazta.
Horváth Attila, dr., PhD, habil.: Írók, költők és művészek kálváriája az 1956-os forradalom és szabadságharc előtt és után - - PDF | REZ |ENG
Az 1956-os forradalom leverése után Nyugaton több, a szabadságharcot megidéző irodalmi antológia jelent meg. A szerkesztők és az alkotók kiálltak a forradalom mellett, és az elnyomó erőszak, a diktatúra agressziója ellen szólaltak fel. A kiadványokban közölt képek, illusztrációk egyfajta vizuális lenyomatát, a forradalmi imágóját adták az irodalmi alkotásokban megidézett eseményeknek, ezért e könyvek 1956 virtuális képtárává, elképzelt múzeumává és a történtek megjelenítőjévé váltak.
1956-os irodalmi antológiák és rajzgyűjtemények - (1956–1966) - PDF | REZ |ENG
Benedikty Tamás közel ezeroldalas, a posztmodern próza poé tikai sajátosságait is felmutató regénye nem értelmiségi aspektusból idézi fel a forradalmat, hanem a Corvin közi csaták valóságát kínzó élményszerűséggel dokumentálja, így hatol 1956 lényegéig. Benedikty teljesítette a magyar irodalomra kirótt feladatot: megírta a forradalom nagyregényét, apokaliptikus vízióvá növelve mutatta be, milyen világtörténelmi jelentőségű esemény zajlott a Corvin közben.
Ács Margit: Vér, valóság, politikai szenvedély - Gondolatok Benedikty Tamás Szuvenír című regényéről - PDF | REZ |ENG
A tanulmány öt, a rendszerváltoztatás előtt írt, 1956-os emlékzene keletkezés- és befogadástörténetét ismerteti. Az egyes művek recepciója részletes képet ad a pártállami cenzúra működéséről. Mind az öt kompozíció elhangzott 1989 után, de Lajtha László VII. szimfóniáján kívül egyik sem vált a hangversenyélet jelentős részévé. A hagyományos forradalmi mementó-értelmezéstől eltérő interpretációk eddig egyedül Lajtha művével kapcsolatban hoztak eredményt.
Windhager Ákos PhD: „De nem sírtunk és nem is sírunk, és nem is hadakozunk a múlttal.” - A fiókba került emlékzenék utóélete - PDF | REZ |ENG
A rendszerváltás hajnalán és az 1989 után készült élőszereplős játék- és dokumentumfilmek azzal szembesítenek, hogy a Kádár-rendszer összeomlását követően sem alakult ki egységes tár sadalmi konszenzus 1956 eseményeiről. A szerző azokat az alkotásokat tekinti 56-os filmnek, amelyek az október 23. és november 4. közötti két héttel foglalkoznak, illetve a megtorlások és disszidálások tükrében mutatják be a forradalmat. Ezt követően arra keres választ, hogy 1956 eseményeiből miért nem nőhetnek ki populáris filmmítoszok.
Benke Attila: Hol vannak a pesti srácok filmjei? - Az 1956-os forradalom és szabadságharc a rendszerváltás utáni magyar filmekben - PDF | REZ |ENG
1956-os forradalom és szabadságharc résztvevői közül Tóth Ilona megítélése az egyik legellentmondásosabb: az általa elkövetett vagy csupán neki tulajdonított tett máig indulatos viták tárgya. Különleges utóéletét talán az magyarázza, hogy a „gyilkos” képe az ellenforradalom egyik legfontosabb mementója lett, és hatalmas a távolság a tiszta tekintetű orvostanhallgató és az értelmetlen gyilkosság között. A szerző áttekinti a vonatkozó történeti kutatások eredményeit, majd a téma irodalmi feldolgozásait értékeli.
Szakolczai Attila PhD: Még egyszer Tóth Ilonáról, avagy sánta kutyából nem lesz szalonna - - PDF | REZ |ENG
Az 1956-os forradalom jól ismert dramaturgiája megkönnyíteni látszik színházi feldolgozását, ugyanakkor a történelmi háttér problémaköre számos, máig vitatott kérdést sűrít magába. Ezért 1956 színházi emlékezete is követi ezeket a törésvonalakat, folyamatosan oszcillálva az eseménydramatizáció és a forradalom szellemi-ideológiai holdudvarának feldolgozásai között. A szerző a gazdag dramatikus anyagnak a feldolgozás folyamata és kronológiája szempontjából különösen tanulságos epizódjait ismerteti.
Szabó Attila PhD: Emlékdramaturgiák - Szemelvények 1956 színházi feldolgozásából - PDF | REZ |ENG
A legsikeresebb magyar rockopera címszereplőjének erkölcsi és politikai dilemmái a magyar történelem sorsfordító pillanatait is felidézik, ezért aligha lehet úgy előadni a darabot, hogy a bemutatónak ne legyen valamilyen közvetett aktuálpolitikai üzenete. A szerző először a szövegkönyv legfontosabb olvasatait ismerteti, majd amellett érvel, hogy az 1983-as, királydombi előadás alapján készült film a Kádár-rendszer legitimációját nyújtja, végül azt vizsgálja meg, ezt miképpen éri el.
Sümegi István PhD, habil.: Árad a kegyelem - Az István, a király politikai ideológiájáról - 1956-os emlékek -
- Bicskei Zoltán: Szívügyből szégyen -
- Sulyok Miklós: Az átlényegült test - Interjú Gaál József képzőművésszel
- Zuh Deodáth PhD: SZEMLE - Modern. Szakrális. Épület. - Schneller István: Modern szakrális épületek
- Gombor Lili: SZEMLE - Kertészek és demiurgoszok - Chantal Delsol: A világ gyűlölete. Totalitarizmusok és a posztmodern
- Fülöp József PhD: SZEMLE - Ráolvasott történelem – egy intellektuális életrajz tanulságai - Roger Allen: Wilhelm Furtwängler
- PDF | REZ | ENGTELJES KÖTET
- PDF | TEXT |
Felelős kiadó: Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára
Az MMA Kiadó gondozásában kiadja a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága.
A szerkesztőbizottság elnöke: Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
A szerkesztőbizottság tagjai: Fabényi Júlia, Farkas Ádám, † Fekete György, † Jankovics Marcell, Kelemen László, Mezei Gábor, Turi Attila, Vigh AndreaFőszerkesztő: Falusi Márton
Társ-főszerkesztő: Kucsera Tamás Gergely
Főszerkesztő-helyettes: Sturm László
Olvasószerkesztő: Balogh Csaba
Korrektor: Aranyossyné Bondi Judit, Laczkó Katalin
Képszerkesztő: Sulyok Miklós
Tervezőgrafikus: Alajbeg Afrodite
Tördelőszerkesztő: Heckmann TamásA szerkesztőség címe:
1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. IV. emelet
szerkesztoseg@magyar-muveszet.hu
Szerkesztőségi órák: hétfőn 14-től 17 óráigMegjelenik kéthavonta
Előfizetés:
Fekete Ádám lapmenedzser
fekete.adam@mmakiado.hu
06-30/724-9720
www.magyar-muveszet.huSZERKESZTŐBIZOTTSÁG