- Terjedelem:
- 124 oldal
- Kötészet:
- puhakötés
- Kiadó:
- MMA Kiadó
- Kiadás éve:
- 2019
Magyar Művészet 2019/4
Tartalomjegyzék
- Kulin Ferenc PhD: Bevezető -
- PDF | REZ |ENG
A szerző amellett érvel, hogy az irodalomtanár-képzés legfontosabb feladata a filozófiai gondolkodás értelmének megismertetése a hallgatókkal, valamint annak bizonyítása, hogy a bölcselettől való idegenkedés a filozófiával kapcsolatos hamis előítéletekből fakad. Az irodalomtanárnak azt kell látnia és tanítványainak megmutatnia, hogy szinte minden irodalmi alkotást átszőnek filozófiai gondolatok. Ugyanakkor az irodalomtanár-képzés és a középiskolai irodalomoktatás végső célja nem a szakszerű filozófiai ismeretek elsajátítása, hanem a tudás megszerzése a filozófia segítségével.
Buji Ferenc: A Homo sapienstől a homo sapiensig - A filozófia helye az irodalomoktatásban - PDF | REZ |ENG
A mai magyar nyelvoktatás és a magyar anyanyelvi tantárgy-pedagógia problémái kapcsán minden további, rendszerszintű nyelvtudományi és -pedagógiai döntés előtt két fő kérdést kell megfogalmazni. Mi a célja az anyanyelv-pedagógiának, vagyis a magyarnyelvtan-óráknak? Másrészt: milyen kulturális és tudományos előfeltételek és előítéletek közegében fogalmazódnak meg az anyanyelvi tantárgy-pedagógia elvei és módszerei? A szerző arra mutat rá, hogy ma a funkcionális nyelvészeti megközelítés kínálja azt a szakmai szintézist, amelyet a nyelvpedagógia iskolai kidolgozásához fel lehet használni.
Tolcsvai Nagy Gábor DSc: Az anyanyelv-pedagógia feszültségviszonyairól - - PDF | REZ |ENG
Minek alapján választható el a költői és a hétköznapi nyelvhasználat? Mivel e kérdésre nincs megkérdőjelezhetetlen tudományos elmélet, a tanulmány első része azokat a segédfogalmakat ismerteti, amelyek elvezethetnek a válaszhoz. A költői eszközök jelentésteremtő ereje retorikai és poétikai funkciójukból ered. A második rész azt vizsgálja, hogyan érvényesül ez napjainkban, amikor az irodalmi műveltség, az irodalom világképalkotó hatalma csak kisebb közösségek önmeghatározását formálja. Végül arra mutat rá: ha valamely személy nem képes nyelvi univerzumát, fogalomkészletét kritikai módon szemlélni, kultúrlény mivoltát és végső soron emberi méltóságát sodorja veszélybe.
Falusi Márton PhD: Költői vázlat a költői nyelv működéséről - - PDF | REZ |ENG
A mai magyar közoktatás a tartalomközpontúságtól a gyerekközpontúság felé halad. A szerző a tanulói teljesítmény és attitűd, valamint a didaktikai folyamat kutatásának eredményeire támaszkodva arra keres választ, hogy mennyiben felel meg a mai nyelvtantanítás a tanulót középpontba állító szemléletnek, mennyiben késztet a nyelvtantanítás a nyelvhez fűződő természetes, alkotó viszony megértésére és tudatos alkalmazására. Ezért a kortárs nyelvtan-tantárgypedagógia központi kérdése: mennyi köze van a diáknak a tananyaghoz és a tanulási folyamathoz?
Kugler Nóra PhD: A nyelvtan az iskolai gyakorlatban - - PDF | REZ |ENG
Jelenits István több mint fél évszázadon át tanított. Egykori tanítványai – mai ifjak, a középnemzedék tagjai és idősek – szinte minden élethelyzetre költői idézetekkel reagálnak. A Corvin-lánccal és a Magyar Művészeti Akadémia aranyérmével kitüntetett, Széchenyi-díjas piarista szerzetes, teológus, magyar–hittan szakos tanár a napjainkban is formálódó Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban vall a magyartanítás általa megismert és elfogadott sajátságairól, esélyeiről és távlatairól.
Lőcsei Gabriella, Jelenits István: „A mindenséggel mérd magad!” - Lőcsei Gabriella beszélgetése Jelenits Istvánnal - PDF | REZ |ENG
A szerző úgy véli, a latintanítás kiiktatása a magyar oktatási rendszerből az irodalomoktatás felszámolásának első lépése. A klasszikus görög-római mitológia és a többi nagy nemzet hitregéinek és történeti mondáinak tanítása nélkülözhetetlen minden, saját nyelvet használó vagy egy idegen nyelvet komolyan elsajátítani kívánó ember számára, mert a mitológia a költészet nyelve. A költészet nem csupán a szépirodalom egyik válfaja, hanem – átvitt értelemben – minden művészet gyűjtőneve.
Szörényi László DSc: Mitológia és irodalomoktatás - - PDF | REZ |ENG
A szóbeli művészet a teljes értelemben felfogott szépirodalom részének számít. A szerző arra hívja fel a figyelmet a Nemzeti alaptanterv irodalommal foglalkozó és a folklórra vonatkozó részével kapcsolatban, hogy a szóbeli költészet és az írásbeliség, a népköltészet és a műköltészet tanításakor nemcsak a különbségekre, hanem a kapcsolódási pontokra és az azonos esztétikai sajátosságokra is fel kell hívni a diákok figyelmet. Majd ebből az alapelvből kiindulva ismerteti elvi szempontjait és gyakorlati javaslatait.
Biernaczky Szilárd CSc: A szó(beli) művészet helye a magyar irodalom tanításában - Nyílt levél a hazai magyartanár-társadalomhoz - PDF | REZ |ENG
A nemzeti kánon alapja a közoktatás irodalmi tananyaga. Ez a különböző irodalmi kánonok leglassabban változó része. A szerző felteszi a kérdést: kell-e változtatni a nemzeti kánonon, a közoktatás irodalmi anyagán, és ha igen, kinek a feladata és felelőssége ez? Végül arra jut, hogy a Nemzeti alaptantervvel nem lehet orvosolni az irodalomoktatás problémáit. Ehelyett újra kell gondolni a tanárképzés rendszerét, amely évtizedek óta zömében frusztrált, tájékozatlan irodalomtanárokat nevel.
Nagy Gábor PhD: Iroda-lom? - - PDF | REZ |ENG
A szerző arra keres választ, mikor és mennyiben van szüksége a tanulónak, a tanárnak, a tankönyvszerzőnek, a tanterv összeállítójának és a tanárképzésben részt vevő oktatónak irodalomelméleti tudásra. A válaszlehetőségek bemutatása után arra hívja fel a figyelmet, hogy az irodalom értelmezése, az értelmezések megfogalmazása és megvitatása nagymértékben hozzájárulhat a kognitív képességek fejlesztéséhez. Az elméleti problémák kapcsán a tanulók megtapasztalhatják a hipotézisalkotás mibenlétét, valamely nem-empirikus, nem-konkrét jelenség magyarázatának felszabadító erejét.
Molnár Gábor Tamás PhD: Irodalom, elmélet, tanítás - - PDF | REZ |ENG
Az olvasási nehézségekkel küzdő diákok általában tanulási nehézségekkel is küzdenek. Különösen súlyos kihívás számukra az irodalom tanulása, hiszen a szöveg értelmezése nélkül a költői eszközöket sem lehet megérteni, és a befogadói élmény sem születhet meg, ami az irodalomtanítás fő célja volna. Számol-e a magyar irodalomoktatás az olvasási nehézségekkel küzdő diákokkal? Próbálja-e a hagyományostól eltérő tankönyvekkel, módszerekkel az irodalom felé fordítani a figyelmet? A kérdések azért égetőek, mert a közoktatás kulcstényezője a nyelvi-irodalmi nevelés: fogyatékossága az oktatás egészének minőségi javulását teszi lehetetlenné.
Takács Géza: Az irodalomtanítás és a hátrányos helyzetű diákok - Jegyzetek - PDF | REZ |ENG
A klasszikus irodalmi művek értelmezésének és tanításának legnagyobb akadálya a szükséges „hozzátennivalók” – a mű világához és megírásának korához kapcsolódó háttérismeretek – körének folytonos tágulása. Ma korszerűtlennek számít a szépirodalom és az élet kapcsolatát hangsúlyozó irodalomtanítás, pedig az irodalom a maga módján éppolyan hűen vall az életről, mint a társadalomtudományok. A szerző rámutat: minden esetben a szaktanár döntése, hogy mely műveket választ ki a klaszszikus irodalmi anyagból, és értelmezésük során miként jelöli ki a „hozzátennivalók” körét.
Fábri Anna CSc: A hozzátennivalókról - - Imre László: A műfajtörténet esélyei az ezredfordulón – iskolában és iskolán kívül -
- PDF | REZ |ENG
A XXI. századra a film vált a domináns művészeti ággá, ezért az irodalomtanítás kiemelt feladata a művészfilmek tanításának tantárgy-pedagógiai kidolgozása – nem illusztrációként, szórakoztató elemként, hanem a film művészi létmódjának megfelelő módon. A filmművészet történetének, műfajainak, eszközeinek és legjelentősebb alkotásainak tanítására nincs szükség külön filmes tantárgyra, mert a film tanításának legjobb fóruma az irodalomóra. A szerző a főbb didaktikai lehetőségek ismertetése után amellett érvel, hogy az irodalomtanítás meg újulásának fő iránya a filmes művészi nyelv beillesztése az irodalomórákba.
Nényei Pál: Irodalomtanítás és a film - - PDF | REZ |ENG
Az orosz iskolai irodalmi kánonok története egyidős az új orosz irodalom megszületésével. A XVIII. században még a klasszicista poétika normái érvényesülnek, de a XIX. század nagyjai már megtalálják a hatalmas ország önálló irodalmi útját. A XX. században az orosz irodalmi kánon a kommunista diktatúra ideológiájának alárendeltjévé válik, a cenzúra uralma csak az 1980-as években, a peresztrojka idején rendül meg, és csak a posztszovjet időszakban omlik össze. Ezt követően az orosz irodalmi kánont az elhíresült „Putyini 100-as könyvlista” írja újra.
Józsa György Zoltán PhD: Orosz iskolai kánon tegnap és ma - - SZEMLE - KITEKINTÉS -
- Kucsera Tamás Gergely PhD: Utószó helyett… - 24 óra
- TELJES KÖTET
- PDF | TEXT |
Felelős kiadó: Kucsera Tamás Gergely,
a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára.
Az MMA Kiadó gondozásában kiadja
a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága.
A szerkesztőbizottság elnöke: Vashegyi György,
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
Szerkesztőbizottsági tagok: Fabényi Júlia,
Farkas Ádám, Fekete György, Jankovics Marcell,
Kelemen László, Mezei Gábor, Sturm László,
Vigh Andrea
Főszerkesztő: Kulin Ferenc
Társ-főszerkesztő: Kucsera Tamás Gergely
Főszerkesztő-helyettes: Turi Attila
Szerkesztők: Balogh Csaba, Csuday Csaba
Laptervező: Árendás József
A szerkesztőség címe:
1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. IV. emelet
szerkesztoseg@mma.hu
Szerkesztőségi órák: kedden 14-től 17 óráig
Megjelenik negyedévente
Ára számonként: 990 Ft
Nyomás: Kontaktprint
ISSN 2064-3799
Előfizetés: Fekete Ádám lapmenedzser
fekete.adam@mmakiado.hu
06-30/724-9720
www.magyar-muveszet.huSZERKESZTŐBIZOTTSÁG