- Terjedelem:
- 128 oldal
- Kötészet:
- puhakötés
- Kiadó:
- MMA Kiadó
- Kiadás éve:
- 2021
Magyar Művészet 2021/02
Tartalomjegyzék
- Falusi Márton PhD: Bevezető -
- PDF | REZ |ENG
A tradicionális vallások természetszemlélete nem azonos, de a metafizikai alapelvek hasonlósága okán kimutathatók közös pontok. A szerző azt bizonyítja, hogy téves az elképzelés, miszerint a középkori kereszténység vagy bármelyik világvallás a természeti világgal szemben határozta meg magát. A vonatkozó szakrális szimbólumok arra tanítanak, hogy a természet, a teremtett világ helyes szemlélete és védelme csak a természetfelettivel való kapcsolat fenntartásával lehetséges.
Stamler Ábel: A természet természetfeletti alapjai - - PDF | REZ |ENG
Minden kor embere kutatta a hosszú élet titkát. A világhírű orosz sebészorvos, Fjodor Uglov (1904–2008) életviteli receptje bevált: száznégy évet élt, százévesen még operált. Uglov Magyarországon szinte teljesen ismeretlen, csupán annyi tudott róla, hogy bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe. A tanulmány néhány mozzanatot villant fel a pályájáról, és a hosszú élet titkáról vallott gondolatait ismerteti, végül azt a tizenkét pontot közli, amelyben Uglov az egészséges életmóddal kapcsolatos tapasztalatait foglalta össze.
Babus Antal PhD: Fjodor Uglov, avagy sebészkés százéves kézben - - PDF | REZ |ENG
A szerző először az európai kultúra szigettoposzához szolgáltat adalékokat, megvizsgálva a szigetekhez kötődő kortárs asszociációk érvényességét. Majd a szigeteket mint kísérleti terepeket vizsgálja a kulturális és
a természettudományos diskurzusok fényében, kitérve a kolonizációs diskurzus ökológiai vonatkozásaira. Végül néhány irodalmi példán keresztül a szigeteket időbeli entitásokként elemzi, rávilágítva, hogy a szigetek mikroökológiája a fikcióban sajátos temporális alakzatok bevezetését tette lehetővé.Smid Róbert PhD: Egy sziget lehetőségei - A szigetek mint az ökológiai, tudományos és társadalmi diskurzusok metszéspontjai - PDF | REZ |ENG
Az ökokritika mint kutatási terület és módszer sokáig csekély súlyú volt az orosz irodalomtudomány sokrétű kutatásokat folytató rendszerében, azonban az utóbbi tíz évben ez az irányzat is részévé vált e tudományágnak. A szerző a legújabb eredményeket ismerteti, miközben áttekinti az orosz irodalom történetét is – a természet és az ember ősharmóniáját bemutató Igor-énektől a kortárs művekig: miként vált a természet erejének és az ember természetrombolásnak irodalmi jelképévé a csernobili erőmű katasztrófája.
Józsa György Zoltán PhD: Ökokritika, ökopróza és ökopoétika az orosz irodalomban - - PDF | REZ |ENG
Karátson Gábort írói indulásától „az emberi szellem majdnem végső kudarca” foglalkoztatta. Gondolkodói világában a kudarc, a válság a létező személy ontologikoegzisztenciális problémája, és a személyétől elválaszthatatlan művészeti probléma. Ilyen értelemben Karátson számára a művészet, azon belül az írói tevékenység sokkal inkább kontempláció, koncentráció, meditáció, mintsem „alanyi költőség” vagy „önmegvalósítás”, különösen nem a polgári megélhetés, a karrierépítés értelmében.
Szántó F. István PhD: „Az egészben az angyalok a legérdekesebbek” - Adalékok Karátson Gábor humánökológiájához - PDF | REZ |ENG
A szerző azt a folyamatot vizsgálja, amelynek során a XX. századi képzőművészet a természeti tér absztrakt ábrázolása felé fordult. Ziffer Sándor képei még szoros kapcsolatban állnak a látvánnyal: a természet adott földrajzi pontját rögzítik, meghatározott nézőpontból és időpontban. A Mattis Teutsch János alkotásain megjelenő táj már nem köthető egyértelműen a közvetlen tájélményhez, inkább annak sűrített tudati lenyomata. Robert Smithsonnál a mű a tájban van jelen, és integrálódik az őt befogadó környezet folyamataiba.
Péter Alpár: Absztrakció és természet - Elmélkedés a természetábrázolásról Ziffer, Mattis és Robert Smithson kapcsán - PDF | REZ |ENG
A tanulmány Kőrössy Albert Kálmán szecessziós építőművészetének sokszínűségéről és a magyar ornamentika fejlődéstörténetéről ad számot. Kőrössy növényi ornamentumok és állatalakok realisztikus bemutatásával utal hazánk élővilágára, első önálló alkotásain magyar fajokat sorakoztat fel a homlokzatokon és a lépcsőházakban. A népművészetet, az erdélyi formakincset és a honfoglalás korát idéző díszítőelemek nem azt hangsúlyozzák, hol vagyunk otthon, hanem arra kérdeznek rá: kik vagyunk itthon.
Baldavári Eszter: „Friss fuvallat leng felénk” - Hazánk természeti formái Kőrössy Albert Kálmán építőművészetében - PDF | REZ |ENG
A tanulmány a szecesszió fogalmának hazai alakulástörténetét vázolja, elsősorban a századforduló vezető sajtóorgánumainak szóhasználatából kiindulva. A szerző fő kérdése, hogy mikorra tehető az a változás, amelytől a
szecesszió kifejezés a politikai zsargonból átkerül az esztétika területére, és elveszíti a pártállást kifejező többletjelentését, ami eredetileg inkább jelölt egyfajta gondolkodásmódot, a szabados életfelfogást valló társadalmi körök mentalitását, mint művészettörténeti jelenséget.Balogh Gyula: „A mészárosok szecessziójának nincs gazdasági jelentősége” - A szecesszió fogalma a századfordulós magyar sajtóban - PDF | REZ |ENG
A szerző a XVIII. századi pagodafigurák világát mutatja be. A pagodafigura keresztbe tett lábakkal ülő, jellegzetes arckifejezésű kínai férfit vagy nőt ábrázoló porcelánalak. A tanulmány a wackel-pagode, vagyis a bólogatós figuratípust emeli ki, miközben vázolja a XVIII. századi kínaizáló ízlés elterjedését, az európai porcelángyártás és a meisseni gyár születésének történetét. Ezek után a pagodafigurák ázsiai és európai előzményeit veszi sorra, végül a dolgozat alapötletét adó szobron keresztül mutatja be a típust.
Paár Eszter Szilvia: Meisseni és más pagodafigurák a XVIII. századtól napjainkig - - PDF | REZ |ENG
A kelet-közép-európai térség országaiban, így Magyarországon is 1945 csak látszólag jelentett történelmi forduló pontot. A magyar filmek többsége is vitatja, hogy 1945 az újrakezdés pillanatának, „nulladik évnek” tekinthető. A kronológiai és tematikai szempontból csoportosított alkotásokban a rendezők elveszett illúziónak mutatják be az 1945-ös rendszerváltást: rendre visszatérnek a régi hatalmi metódusok, kiüresedik az újjáépítés ideája, megrendül a szebb és szabadabb életbe vetett hit.
Benke Attila: A „nulladik év” filmjei - A II. világháború utáni újrakezdés problémái a magyar filmben - Kovács István CSc: SZEMLE - A személyes küzdelem győztese - Oláh János: Az idő csapdája
- Farkas Attila PhD: SZEMLE - Az önző ész kritikája - Mike Károly: Szelíd kapitalizmus. A szabad együttműködés rendje
- Gróh Gáspár, dr.: SZEMLE - Költők és madarak, avagy nemcsak a lovaknak lehet szárnyuk -
- Buji Ferenc: SZEMLE - „Levegőt!” - Lányi András: Bevezetés az ökofilozófiába – kezdő halódóknak
- Kengyel Péter, dr.: SZEMLE - Interdiszciplináris válaszok az ökológiai krízisre -
- Fehér Anikó habil. DLA: SZEMLE - „Emberi nyelven kell szólni...” - Körinterjú Kernács Gabriella munkásságára emlékezve
- PDF | REZ | ENGTELJES KÖTET
- PDF | TEXT |
Felelős kiadó: Kucsera Tamás Gergely,
a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára.
Az MMA Kiadó gondozásában kiadja
a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága.
A szerkesztőbizottság elnöke: Vashegyi György,
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
Szerkesztőbizottsági tagok: Fabényi Júlia,
Farkas Ádám, † Fekete György, Jankovics Marcell,
Kelemen László, Mezei Gábor, Vigh Andrea
Főszerkesztő: Falusi Márton
Társ-főszerkesztő: Kucsera Tamás Gergely
Főszerkesztő-helyettes: Turi Attila, Sturm László
Olvasószerkesztő: Balogh Csaba
Laptervező: Árendás József
A szerkesztőség címe:
1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. IV. emelet
szerkesztoseg@mma.hu
Szerkesztőségi órák: hétfőn 14-től 17 óráig
Megjelenik negyedévente
Ára számonként: 990 Ft
Nyomás: Kontaktprint
ISSN 2064-3799
Előfizetés: Fekete Ádám lapmenedzser
fekete.adam@mmakiado.hu
06-30/724-9720
www.magyar-muveszet.huA borítón
Árendás József: Karantén című grafikájaSZERKESZTŐBIZOTTSÁG