- Terjedelem:
- 112 oldal
- Kötészet:
- puhakötés
- Kiadó:
- MMA Kiadó
- Kiadás éve:
- 2020
Magyar Művészet 2020/03
Tartalomjegyzék
- Falusi Márton PhD: Bevezető -
- PDF | REZ |ENG
Az 1919 nyarán kivégzett magyar katonák története a szibériai hadifogolysors legszörnyűbb változatának szimbólumává vált, ezért emléküket nemcsak tiszteletben tartották a Horthy-rendszerben, hanem haláluk körülményeit is többször megírták. Az emlékezetpolitika történetében példátlan, hogy a szovjethatalom képviselői, sajtója és a korabeli Magyarország elismert történészei, írói ugyanazoknak a hősöknek, mártíroknak a gyászünnepét ülik meg. E párhuzamos-közös kegyelet fő magyarázata, hogy a hadifoglyokat azok ölték meg, akik mind a szétdarabolt Magyarország, mind az új „munkáshatalom” ellenségei voltak: a csehszlovák légió katonái.
Filep Tamás Gusztáv: Emlékezetpolitikai döccenők - Cseh–magyar háború Szibériában1 - PDF | REZ |ENG
Az esszéíró Babits 1919 első hónapjaiban még nem tekinti sorstragédiának a történelmi Magyarország szétesését, de egy év múlva már traumaként éli meg az országterület kétharmadának elcsatolását. Később, Trianon kapcsán a békés revizionizmus híve lesz. Az írástudók árulása című 1928-as esszéjében egyéni módon intel lektualizálja az „Igazságot Magyarországnak!” jelmondatot. A nemzeti eszméhez korábban távolságtartóan viszonyuló, katolikus elkötelezettségű, univerzalista és „Európa-hívő” Babits az egyetemes igazságra hivatkozva vallja magát „nacionalistának”, mert a magyarságot ért kataklizmát az emberiség súlyos veszteségeként fogja fel.
Mórocz Gábor: Nemzeti igazság – emberi Igazság - A Trianon-probléma főbb eszmei összefüggései Babits Mihály esszéiben - PDF | REZ |ENG
A szerző a Szepességnek a magyar tudományban és művészetben játszott szerepét vizsgálja, esettanulmányként is érzékeltetve, hogy a történelmi Magyarországon egy régió jelentős magyar népesség nélkül is országos súlyra tehetett szert az össznemzeti történelmi emlékezet és identitás formálásában. A tanulmány a reformációtól a magyar nemzeti ideológia felvilágosodás kori megjelenésén és a XIX. század eseményein át a Trianon utáni cseh expanzió elleni küzdelemig követi nyomon a térséghez kapcsolódó magyar vonatkozású művelődéstörténeti eseményeket. Végül azt tárgyalja, miként hatott a Szepesség kultúrája a két világháború közötti Magyarország közgondolkodására.
Ábrahám Barna PhD: A magyarság a Szepességben az újkor századaiban - - PDF | REZ |ENG
A trianoni döntés kettévágta a magyar nyelvjárásokat, és határokkal akadályozta meg a magyar nyelvet összetartó, a közös köznyelvet formáló további fejlődésüket. Az utódállamok magyar nyelvű beszélőinek korszakonként – a sokszor változó politikai helyzettől függően – nyelvi korlátokkal kellett szembesülniük, és ez rendre anya nyelv hasz nálatuk viszsza szorulásához vezetett. Egy nyelv kiseb bségi nyelvvé válása törvényszerűen magával hozza az adott nyelv használati lehetőségeinek korlátozásait, aminek következtében nyelvi állománya sorvadásnak indul.
Balázs Géza CSc: Trianon: nyelvi korszakhatár - - PDF | REZ |ENG
A tanulmány Bánffy Miklós Valahol című elbeszélése kapcsán azt vizsgálja, hogy a politikusi élettapasztalat, a különböző szereplehetőségek és az életrajzi dokumentumok miként alakulnak át metaforikus jelentésekben gazdag szépirodalommá. Bánffy nem vett részt publicisztikáival vagy elméleti írásaival abban a – transzilvanizmus fogalmával körülírható – vitában, amely a kisebbségi létbe taszított erdélyi magyarság túlélési stratégiáit elemezte. Ellenben intézményépítő és alkotói munkássága, miként a Valahol című elbeszélésének világképe is, fontos része a transzilvanizmus ideológiájának.
Szász László PhD: Novellányi Trianon - Bánffy Miklós Valahol című elbeszéléséről - PDF | REZ |ENG
1923-ban, Kolozsvárott a Minerva Kiadó a Trianon utáni időszak legjelentősebb antológiáját jelentette meg Versek, elbeszélések, tanulmányok tizenegy fiatal erdélyi írótól, erdélyi művészek rajzaival címmel. Az irodalomtörténet-írás azóta Tizenegyek címmel tartja számon az alig háromezer példányban megjelent, tizenkét íves kötetet, amelynek fedőlapját Kós Károly tervezte. A tizenegy fiatal író és tizenegy képzőművész vállalkozása a szépirodalom és a társművészetek együttes bemutatkozásának máig kivételes példájává vált. A tanulmány a kötetben szereplő alkotók pályáját és művészi céljait ismerteti.
Cseke Péter DLA: Írók, művészek születtek a nagy tragédiából - - PDF | REZ |ENG
A szerző – miközben esettanulmányokat állít párhuzamba – kettős módszertani felvetéssel él. Egyrészt arra keres választ, indokolt-e az impériumváltás hatását látni az 1920 utáni, megvalósulatlan erdélyi kulturális beruházásokban. Másrészt: tartható-e az az álláspont, hogy a kisebbségi és a többségi kultúra közötti harc dönti el a művészeti élet fontos színhelyeinek kijelölését? A szerző arra az eredményre jut, hogy a nagyváradi közösség sikertelen műcsarnoképítési törekvéseivel kapcsolatban mindkét felvetés csak korlátozottan érvényes, amivel tovább árnyalhatja az 1920 utáni erdélyi kultúráról kialakult képet.
Zuh Deodáth PhD: Párhuzamos műcsarnokok - Sikeres és sikertelen műcsarnoképítések Erdélyben 1920 után, illetve ezek tanulságai - PDF | REZ |ENG
A tanulmány először azt vázolja, hogyan alakult az elmúlt évszázadban a felsőfokú, magyar nyelvű zenei képzés helyzete Romániában. Ezt követően a két nagy romániai magyar zeneszerző-nemzedék munkásságát mutatja be, kiemelve a fontosabb történelmi és műfajtörténeti eseményeket. A megidézett szerzők művészete a magyar zene legnemesebb hagyományaiban, legfőképp Bartók hatásában, az erdélyi nép- és műzenei örökségben gyökerezik, de a kortárs európai zene eszköztára is fontos része alkotásaiknak. Kezük alatt született meg az erdélyi magyar autonóm zene, amely e kisebbségben élő nemzetrész alkotóerejéről vall.
Hausmann Kóródy Alice PhD: Hagyomány és korszerűség - Az erdélyi zeneszerzés útja Trianon óta - PDF | REZ |ENG
Az elmúlt száz év során a magyar játék- és dokumentumfilm-gyártás nem foglalkozott behatóan a trianoni békeszerződés társadalmi, gazdasági, erkölcsi és egyéni sorsokat meghatározó következményeivel. A 20-as években a szakma és a forgalmazás súlyos válságot él át, a következő évtizedben pedig alig készülnek történelmi témájú alkotások. A háború alatt forgatott filmek közül egy remekmű emelkedik ki, az Emberek a havason. A diktatúra évtizedei alatt kényszerű hallgatás övezi a Trianon-témát, és a rendszerváltás után sem került terítékre – Koltay Gábor Velünk élő Trianon (2004) című dokumentumfilmjét leszámítva.
Kelecsényi László, dr.: Trianon témája száz év magyar filmjeiben - - Népkiküszöbölés (1974) -
- Pálfalusi Zsolt PhD: Én kicsi giccsem - Tomáš Kulka: Giccs és művészet
- Sipos Lajos CSc: A sokközpontú magyar irodalom - Kántor Lajos – Láng Gusztáv: Száz év kaland. Erdély magyar irodalmáról. 1918–2017
- Sturm László PhD: Egy költő és egy korszak - „Valaki útravált…” – Az úton lévő és kiútkereső Ady Endre.
- Szász László PhD: Az igazi Erdélyi történet – a román kultúrába átültetve - Miklós Bánffy: Trilogia Transilvană
- PDF | REZ | ENGTELJES KÖTET
- PDF | TEXT |
Felelős kiadó: Kucsera Tamás Gergely,
a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára.
Az MMA Kiadó gondozásában kiadja
a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága.
A szerkesztőbizottság elnöke: Vashegyi György,
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
Szerkesztőbizottsági tagok: Fabényi Júlia,
Farkas Ádám, Fekete György, Jankovics Marcell,
Kelemen László, Mezei Gábor, Vigh Andrea
Megbízott főszerkesztő: Falusi Márton
Társ-főszerkesztő: Kucsera Tamás Gergely
Főszerkesztő-helyettes: Turi Attila
Megbízott főszerkesztő-helyettes: Sturm László
Olvasószerkesztő: Balogh Csaba
Laptervező: Árendás József
A szerkesztőség címe:
1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. IV. emelet
szerkesztoseg@mma.hu
Szerkesztőségi órák: kedden 14-től 17 óráig
Megjelenik negyedévente
Ára számonként: 990 Ft
Nyomás: Kontaktprint
ISSN 2064-3799
Előfizetés: Fekete Ádám lapmenedzser
fekete.adam@mmakiado.hu
06-30/724-9720
www.magyar-muveszet.huSZERKESZTŐBIZOTTSÁG