Magyar Művészet 2018/3

Tartalomjegyzék

• PDF | REZ | ENG
  Kulin Ferenc PhD: Bevezető -
• PDF | REZ |

  Az idei Nemzeti Szalon az élő-kortárs népművészetet mutatja be rendkívül magas szakmai színvonalon – de létrejötte ismét azokat az alapkérdéseket fogalmazza meg, mint a korábbi Szalonok: mi a művészet; mi a termék; mi a művészet értelme? A szerző a népművészet esztétikai olvasatát vázolja, majd a kiállítás kapcsán arra mutat rá, hogy már túlhaladott a népi–urbánus szembenállás, a nacionalizmus vagy a kozmopolitizmus, mert ezek a fogalmak csak a korábbi európai kulturális térben voltak értelmezhetőek. Ma a hagyományőrzés tétje a Kárpát- medencei közösségi lét, az európai kulturális azonosság.

  ENG
  (Ditrói) Kelemen László: A kéz, mely a szívet újítja - (Részben) borongós gondolatok egy remek kiállítás kapcsán - Kéz | Mű | Remek. Népművészet. Nemzeti Szalon, 2018.
• PDF | REZ |

  Az egyetemes kultúratörténetet nem a folyamatosság, az egyenletes haladás, hanem a viszály, a nekibuzdulás és a megtorpanás váltakozása jellemzi. A szerző gazdagon dokumentált áttekintése azt bizonyítja, ez a törvényszerűség a magyar film történetére is vonatkozik, hiszen XX. századi útját nem lehet egységesnek, egyenes ívűnek tekinteni. A magyar film története filmszakadások, kisebbnagyobb összeomlások sorából áll: filmművészetünk élni próbál, önállóságra törekszik, de a szűk látókörű (kultúr) politikai számítás ezt rendre megakadályozza. Egy művészeti kánon – így a filmkánon – sem létezhet önmagában, csakis egy korstílusba ágyazottan. De hogyan születhetett volna korstílus ott, ahol egy emberöltőnél többet egyetlen kurzus sem élt meg, és az újabb gazdasági-politikai részérdekek rendre maguk alá gyűrték az előző korszakok részérdekeit?

  ENG
  Schubert Gusztáv: A magyar filmkánon - Filmszakadások
• PDF | REZ |

  Bárdos Lajos munkásságának jelentős része a magyar népzenéhez kapcsolódik. Vonatkozik ez kompozícióira, de ismeretterjesztő és tudományos írásaira is. A tanulmány – Bárdos születésének közelgő 120. évfordulójára emlékezve – ezeket a gyökereket tárja fel: főképpen azt vizsgálva, hogyan jelenik meg és miképp érvényesül a hatalmas életmű zenei-elemző írásaiban a magyar népdal. Az iskolát teremtő, tanár-faragó tudós erőteljes – és a zeneoktatásra terminológiai szempontból is jelentősen ható – zeneelméleti gondolkodását a népzene szerkezeti vizsgálata is tükrözi: úgy elemzi, magyarázza a népdalokat, mint a szimfóniatételeket, ugyanakkor ezzel a módszerrel látja és láttatja meg bennük az általános zeneiséget. Tanári habitusáról is vall, hogy mindeközben a népdalt éneklő emberről és a magyar népdal mondanivalójáról sem feledkezik meg.

  ENG
  Fehér Anikó habil. DLA: „Valami nagyon tiszta, friss levegő…” -
• PDF | REZ |

  Van-e értelme a Biblia szereplőivel kapcsolatban életkorról beszélni? Az Ószövetségben a pátriárkák hosszú élete értelmetlenné teszi a mai fogalmak szerinti életkormeghatározást. Az Újszövetség alakjainak életidejét sem lehet a tudományos időtapasztalattal összevetni. Jézus a történelmi időben él, de az emberi fejlődés időbeli törvényei nem vonatkoznak rá. A tanulmány – Ábrahám és Sára, József és Dániel történetének elemzésével – arra mutat rá, hogy Isten közelsége zárójelbe teszi a földi időt, de a Biblia szereplői tudatában vannak a földi időnek és testük véges lehetőségeinek.

  ENG
  Bánki Éva PhD: Földi idő, égi idő, udvari idő -
• PDF | REZ |

  Régebbi korok filozófusai, esztétái nemigen tudták elfogadni egyes műalkotások feloldás nélküli borúlátását. A XX. századi modernizmussal a művészetelmélet és az irodalomértés jelentősen átalakul: a teoretikusok és a műbírálók számára a válságkifejezés, az elszigetelő alkotói tendenciák, a távlatvesztés egyre elfogadottabbá válik. A posztstrukturalista elmélet kialakulása a válságtudat-értelmezés legnagyobb paradigmaváltásának tekinthető: a korábbi fenntartások elenyésznek, a filozófusok, műértelmezők a válságkifejező, válságbemutató irodalom minden korábbinál teljesebb emancipációját, kanonizációját valósítják meg. Csakhogy e teljes elfogadás – az elszigetelt individuum, a hiány, a nem-azonosság fogalmait középpontba állító attitűd – további problémákat vet fel. A szerző e dilemmákat az elmúlt évtizedek magyar irodalmának és irodalomértésének tükrében mutatja be.

  ENG
  Válságkifejezés és kanonizáció -
• PDF | REZ |

  A szerző feltételezése szerint a modernség világidegensége gnosztikus alapú, és a modernség kánonjai mögött egy ontologikus metakánon működik. Majd azt vizsgálja meg, mi hívta létre a romantikában azt a kánont, amely megalapozta, fölépítette a mai modernség egzisztencialista-nihilista szellemi kánonját. A jelenlegi kánon feltehetően addig uralkodik, amíg fel nem tárják, hogy valójában miben gyökerezik, amíg nem mutatnak rá, hogy egy metakánon ereje összpontosul benne, és „világkép-nélkülisége” mögött az emberi szellem legpusztítóbb világképe húzódik meg.

  ENG
  Zelnik József: Az Éden migránsai - Krétarajzok a modernitás gnoszticista metakánonjának barlangfalára
• PDF | REZ |

  A tanulmányíró áttekinti a XIX. század végi és a XX. századi okkult szellemi irányzatok – a spiritizmus, a teozófia és az antropozófia – magyarországi történetét, majd két kérdésre keres választ. Érte-e a korabeli művészt valamely bizonyítható – közvetlen vagy közvetett – hatás az említett „szellemtudományi” irányzatok részéről? Másrészt milyen formában tükröződtek az ezoterikus gondolatok az alkotó életművében: mit köszönhetett világképe és formanyelve, illetve alkotómódszere az absztrakció forrásának tekintett teozófiának, valamint a természetélményt alapvetően új szemléletté átalakító antropozófiának? A szerző a hatástörténet feltérképezése során hangsúlyozza, hogy az ezotéria nem stíluskategória, ezért művelődés- és művészettörténeti „izmusként” alkalmazhatatlan.

  ENG
  Pelle János PhD: Ezotéria és művészet -
• PDF | REZ |

  2018 októberében Rejtett történetek – az életreformmozgalom és a művészetek címmel új kiállítás nyílik a Műcsarnokban. A rendezvény a XIX. század utolsó harmadától világszerte kibontakozó, a közép-európai országokban is népszerű életreform-mozgalmat és annak a korabeli művészetekre gyakorolt hatását, a két terület kapcsolatának „rejtett történetét” mutatja be fotó- és tárgyi dokumentumanyag segítségével. A tanulmány a kiállítás témájául szolgáló életreform-törekvéseket és a kapcsolódó szellemi áramlatok XIX. századi előtörténetét ismerteti, majd a reformmozgalmak kibontakozásának közép-európai folyamatait, valamint a korszak életmódjára, művészeti törekvéseire, művelődési és pedagógiai reformjaira gyakorolt hatását elemzi.

  ENG
  Németh András DSc: Rejtett történetek – életreform-törekvések és a művészet -
• PDF | REZ |

  Az elmúlt két évtized a krimi rekanonizációját kezdeményező magyar nyelvű recepció legmozgalmasabb periódusa volt. De még arra a kérdésre is ellentmondásos válaszok születtek, hogy létezett-e magyar krimi a jelenkori konjunktúrát megelőzőleg. Az 1950-es és 1980-as évek közötti hazai bűnügyi irodalom műfajtörténeti státuszára vonatkozó értékítéletek arról árulkodnak, hogy a „magyar krimi” létezésének vagy egy magyar krimitörténet elbeszélhetőségének kérdéseivel foglalkozók – a nézőpontok és a vizsgálódások tárgyi sokszínűsége ellenére – sem jutnak egyértelmű következtetésekre. A tanulmány második része a Kádár-kori bűnügyi irodalomnak a detektívtörténet korabeli műfaji emlékezetével összefüggő problémáiból válogat, emellett a zsáner korabeli recepciójából emel ki néhány fontos mozzanatot.

  ENG
  Török Lajos PhD: A felejtés kánonja - A szocialista detektívtörténet nyomában
• PDF | REZ |

  Roberto Bolaño, a chilei születésű költő és regényíró a García Márquez (Borges, Cortázar, Rulfo, Fuentes stb.) utáni latin-amerikai irodalom egyik legfontosabb alakja. Írásművészete mintegy leváltotta, megújította s egyben érvénytelenítette az őt megelőző normákat – így akarva, nem akarva, maga is normává vált. Olyan normává azonban, amely – a tanulmányíró értékelése szerint – követhetetlen, mert egyfajta „öndestruktív kánon”. De mitől vált, hogyan válhat főműve, a 2666 releváns művé az irodalmi kánonnal kapcsolatban? Hogyan „működik” egy ilyen kanonizáló hatású regény a maga szövegvalóságában, és milyen eszközökkel képes megsemmisíteni tulajdon mintateremtését? Az esszé azt is megvizsgálja, létrejöhet-e valamely kánon – kívül és túl minden kánonon?

  ENG
  Csuday Csaba PhD: Bolaño, 2666: Kánon – Minden kánonon túl? -
• PDF | REZ |

  A szerző Páternoszter című készülő regényének részlete az MSZMP központi székházában, a Fehér Házban 1968 és 1972 között készült szekkó – száraz vakolatra festett kép – történetét meséli el. Az idős Bernáth Aurél alkotása – kimondatlanul – Kádár János hatvanadik születésnapjára készült, és a Kádár-kor politikai kanonizációját szolgálta. A hatalmas pártállami tabló azonban egyfajta képes védőbeszéddé lett: történelmi mentségeket igyekezett felsorakoztatni a forradalom leverésében, a véres megtorlásban és a Nagy Imre-perben kiemelt szerepet játszó Kádár János mellett.

  ENG
  Orosz István DLA: A szekkó -
• PDF | REZ |

  A tanulmány arra keres választ: ha a művészetelmélet világnézet- vagy egzisztencia-teóriája – mint a művészet végső fenntartója és alapja – valamilyen meggondolásból nem fogadható el, akkor mi nevezhető művészetnek? A művészet körébe sorolható-e a kreativitás, a gyakorlat, és ha nem, hogyan határozható meg a tartalmuk? Ha mégis művészetnek tekinthetők, akkor integrálhatók-e „a művészet egészébe”? A szerző úgy válaszol az említett elméleti kérdésre, hogy a szakirodalom és a korszakra figyelő kiállítások fényében mutatja be az 1960-as évek művészettörténeti kanonizációját. Ugyanakkor azt is megvizsgálja, hogy segítettek-e a vonatkozó kiállítások – a művészettörténeti kanonizáció sajátos műfajú csomópontjaiként – fenntartani e korszak kettős – régi és új – művészetfogalmát, amelyet maguk a műalkotások máig éltetnek.

  ENG
  A kanonizációról és az 1960-as évekről, melyeket fél évszázad után sem felejt el az, aki átélte -
• PDF | REZ |

  A szerző amellett érvel, hogy az irodalomtanítással kapcsolatos szakmai diskurzusok eredményességének feltétele a mai magyar társadalom „szellemi körképének” felvázolása, majd a tapasztalatokhoz igazított oktatás- és kul túrpolitikai koncepciók kritikai vizsgálata, végül az elemzést igénylő témák új rangsorolása. Az irodalomtanítás legfontosabb kérdéseinek – a történetiség szerepe, a nevelés lehetősége, az irodalom és a politika kapcsolata, valamint a „digitális fordulat” – vizsgálatakor lényeges látni, hogy a magyartanítás funkciói kizárólag a szépirodalom funkcióiból vezethetők le, mégsem teljesen azonosak azokkal.

  ENG
  Kulin Ferenc PhD: A történetiség elve és a „jelen horizontja” az irodalomtanítás kánonjaiban -
• PDF | REZ | ENG
  Rohonyi Zoltán: Kánon, kánonképződés, kanonizáció -
• PDF | REZ | ENG
  Barta János: Az érték problémája az irodalomtudományban -
• PDF | REZ |

  A közel harminc esztendővel ezelőtt lezajlott rendszerváltás kérdéses elitváltást eredményezett. A tanulmány főképp a kulturális elittel és a kultúra – ezen belül meghatározóan a művészet – területén zajló kánonalkotással foglalkozik. Csupán három évtizede beszélhetünk a modern magyar kultúrában párhuzamos, egymást átható, vagy részben átfedő, illetve ellentétes irányultságú kanonizációkról, mivel 1948 és 1989 között, a kommunista diktatúra időszakában a teljes nyilvánosság előtt nem formálódhattak a politikaitól független tudományos és művészeti kánonok.

  ENG
  Kucsera Tamás Gergely PhD: Kánon, kánon, édes kánon, kánonkép… Elit(ek) és kánon(ok) -
• PDF | REZ |

  Mi határozza meg az orosz irodalmi kánont? A szerző arra mutat rá, hogy három, saját törvényei szerint formálódó kánonról lehet szólni, de az akadémikus, az iskolai és az emigráns kánon mellett létezik egy spirituális természetű, közvetlenül nem látható belső irodalmi kánon is. A kereszténység felvétele óta a szakralitás és az esztétikum összeolvad az orosz kultúrában, az irodalomcentrikusság pedig történelemformáló tényezővé emeli a nemzeti literatúrát. E sajátos fejlődési út miatt a hagyomány, valamint a kánon legfőbb alakítója az orosz író küldetéstudata és igazságkeresése.

  ENG
  Józsa György Zoltán PhD: Orosz irodalmi kánon és hagyomány -
• PDF | REZ |

  Berki Viola (1932–2001) festőművész kiállítását 2018 tavaszán a Vigadóban láthatta a közönség. A tárlat kapcsán a szerző kiemeli, mekkora munka és küzdelem árán jelent meg a művészben rejlő Kép. A teljes életművet tekintve az látható, hogy a festőnő eszköztára lassan érett rendkívüli gazdagságúvá, a részletek kidolgozásával készült az Egészre. Munkássága az emberben élő romlatlan világ ősképét mutatja, azonban a jelen romlottságát sem tagadja le. Az Alföld szegényesnek tűnő táján Berki Viola festészetében egy világnyi összegzés született.

  ENG
  Bicskei Zoltán: Alföldi szemmel -
• PDF | REZ |

  A Dosztojevszkij-életrajz a vallásbölcseleti és a regénypoétikai megközelítés egy-egy fontos kérdése alapján súlyozza és értelmezi a – legapróbb részletében is kritikai vizsgálat alá vont – hatalmas forrásanyagot. Szaraszkina amellett érvel, hogy az életút és az életmű alapján rekonstruálható az író eszmevilága, és ennek középpontjában hitbeli kérdések állnak. Ezzel magyarázható, hogy Dosztojevszkij világával kapcsolatban az olvasó elsődleges benyomása – és katarzisának forrása – eszmei-spirituális természetű: a torz elméletek és megszállottjaik az evangéliumi ethosz, a keresztény metafizika fényében lepleződnek le.

  ENG
  Balogh Csaba PhD: Kereszt és szarv - Ljudmila Szaraszkina: Dosztojevszkij Fordította Gyürky Katalin Ibolya, Budapest, Kairosz Kiadó, 2016
• PDF | REZ |

  Noam Chomsky friss könyve a kilencvenéves szerző nyelvészeti, filozófiai és antropológiai kutatásainak új szintézise. A kötet arról tanúskodik, hogy az amerikai szakember megmaradt válaszokat kereső tudósnak, aki a nyelv emberré tevő különleges szerkezeti vonásainak nagy hatású elméletét képviseli. Chomsky a szabadság és a kreativitás hagyományát velünk született rejtélynek tekinti, ezzel egészítve ki az európai empirista és racionalista filozófiai hagyományt – és kivételes szintézist hoz létre. Ez a szintézisre való törekvés a könyv nyújtotta olvasmányélmény kulcsa.

  ENG
  Pléh Csaba: Tényleg, mik is vagyunk? - Noam Chomsky: Miféle teremtmények vagyunk? Fordította Kisantal Tamás, Budapest, Kossuth Kiadó, 2018
• PDF | REZ |

  A Bedécs Hajas Ágnes által írt, fotózott, szerkesztett könyv címe – R.É.T. – a rajz, az építészet és a tánc játékos összetartozására, alkotó, nevelő hatására utal. A kötet egyszerre tanulmány, kutatási terv, kísérletleírás, vizuális és lelki napló. Fő témája a művészi nevelés integrált kísérlete rajzzal, építészeti és táncjátékokkal. A szerző a művészeti ágakat nem választja el egymástól, nem oktatási illusztrációknak tekinti, hanem egységes, élő nyelvként tanítja, neveli. A kiadvány alapkönyve lehet a művészetpedagógusoknak, a művészeti egyetemeken és a pedagógusképzésben tanuló hallgatóknak.

  ENG
  Deme Tamás PhD: Építészet, tánc és látás játékkönyve -

• PDF | REZ | ENG
  TELJES KÖTET
• PDF | TEXT |

  Felelős kiadó: Kucsera Tamás Gergely,
  a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára.
  Az MMA Kiadó gondozásában kiadja
  a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága.
  A szerkesztőbizottság elnöke: Vashegyi György,
  a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
  Szerkesztőbizottság: Albert Gábor , Fabényi Júlia,
  Farkas Ádám, Jankovics Marcell,
  Kelemen László, Mezei Gábor, Vigh Andrea
  Főszerkesztő: Kulin Ferenc
  Társ-főszerkesztő: Kucsera Tamás Gergely
  Főszerkesztő-helyettes: Turi Attila
  Szerkesztők: Balogh Csaba, Csuday Csaba
  Laptervező: Árendás József
  A szerkesztőség címe:
  1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. II. emelet
  szerkesztoseg@mma.hu
  Szerkesztőségi órák: kedden 14-től 17 óráig
  Megjelenik negyedévente
  Ára számonként: 990 Ft
  Nyomás: Kontaktprint
  ISSN 2064-3799

  SZERKESZTŐBIZOTTSÁG