- Terjedelem:
- 164 oldal
- Kötészet:
- puhakötés
- Kiadó:
- MMA Titkárság
- Kiadás éve:
- 2016
Magyar Művészet 2016/1
4. évfolyam 1. szám
Tartalomjegyzék
- Kulin Ferenc PhD: Bevezető -
- PDF | REZ |ENG
Remények és aggodalmak
Beszélgetés Navracsics TiborralAz eszmecserét néhány nagyívű tematikus kérdés tagolja. Az összeurópai politikában hol találhatóak a politika és a kultúra világának érintkezési pontjai? Létezik a földrajzi vagy a geopolitikai önazonosságon-önérdeken túl olyan összetartozás-tudat, amely demokratikusan és kulturálisan megalapozza az európai integrációt? Kezelhető az egymástól – történelmi okokból fakadóan – eltérő európai identitástudatok fe szültsége? Az Unió képes-e megállítani és visszafordítani a napjainkban felerősödő – és a keleti régiókat ezúttal is érzékenyebben érintő – eróziós folyamatokat?
Navracsics Tibor PhD: Remények és aggodalmak - Beszélgetés Navracsics Tiborral - PDF | REZ |ENG
Pletl Rita
Az önismeret szerepe Széchenyi munkásságában és létértelmezésébenAz elmúlt másfél évszázad során történészek, művelődés politikusok és !lozófusok tűnődtek azon, hogy a magyarság sorsfordító pillanataiban a kiútkeresés szán déka miként találhat erőforrásra Széchenyi szellemi hagyatékában. A válaszok sokszínűsége és eszmei-tartalmi gazdagsága azt bizonyítja, hogy a kérdésre nem adható egyértelmű válasz. A tanulmány a szociálpszichológiai gyökerű identitáskutatások azon elvére támaszkodik, amely az identitást hierarchikus elv szerint szerveződő kognitív struktúraként határozza meg, és legfontosabb funkcióját abban látja, hogy az egyént létének „társadalmi terében” helyezi el. A szerző ennek fényében vizsgálja a Széchenyi-életmű magánjellegű szövegeit: a naplókat, amelyek az „én” – vagyis a személyes és szociális identitás – megalkotásának dokumentumaiként is tanulmányozhatóak, valamint nevelő célzatú leveleit, intelmeit, amelyekkel az önismeret elmélyítésére ösztönözte szűkebb környezetét. Azonos módszerrel elemzi Széchenyi közéleti írásait: beszédei, cikkei, vitairatai reformelképzeléseiről adnak számot, és az elérendő célként kijelölt „közértelmesség” (a polgári nyilvánosság) megteremtéséhez járulnak hozzá.
Pletl Rita PhD: Az önismeret szerepe Széchenyi munkásságában és létértelmezésében - - PDF | REZ |ENG
Eckhardt Mária
Liszt, az európai és a magyar zenekultúra apostolaA tanulmány gazdag életrajzi dokumentációval bizonyítja az 1873-ban, a Zeneakadémia létrehozása előtt papírra vetett hitvallást: Liszt – a magyar nyelvben való járatlansága ellenére – születésétől a sírig szívében elkötelezetten magyarnak tartotta magát, és ehhez méltóan vitte előre a magyar zenekultúra ügyét. Mozgalmas pályafutása során bárhová vetette a sors, kivételes egyéniségével és nyitott személyiségével maga köré vonzotta a legkiválóbb művészeket, és mindenütt nagy hatású szervezője lett a zene-, valamint a tágabb értelemben vett művészeti kultúrának.
Eckhardt Mária: Liszt, az európai és a magyar zenekultúra apostola - - PDF | REZ |ENG
Kovács Sándor
BartókA pályakép ok-okozati kapcsolatot feltételezve fűzi össze a történelmi eseményeket, az életút tapasztalatait, valamint a művészi és a tudományos eredményeket. Példamutató, ahogy Bartók Béla a romantikus-dilettáns kezdetektől eltávolodva iskolát szervező tudóssá vált, és művészete ezzel párhuzamosan kiteljesedett. Nevével rendre visszaélt a mindenkori hatalom, pedig az alapelveihez következetesen ragaszkodó Bartók soha nem volt a politika kegyeltje, és egy szűk értelmiségi kör számára már életében a megvesztegethetetlen tudós és művész jelképévé vált.
Kovács Sándor PhD: Bartók - - PDF | REZ |ENG
Kiss Gy. Csaba
A visegrádi gondolat
Miről szólt és szól ma Közép-Európa?A szerző személyes emlékei nyomán idézi fel Németh László esszéinek fontos motívumát, a közép-európai összetartozás és felelősségvállalás eszméjét. A kontinens történelmi-politikai felosztásához, civilizációs, kulturális határvonalainak kijelöléséhez számos szempontot kínál a tudomány, mégis a Kelet-Európa és a Közép-Európa terminus magyar használata az I. világháborútól napjainkig többször megváltozott. E régió kultúrájának összehasonlító elemzése gazdag tanulságokkal szolgál, és a ma perspektívájából magától értetődőnek látszik az a folyamat, amelynek eredményeképp létrejött a visegrádi országok csoportja.
Kiss Gy. Csaba DSc: A visegrádi gondolat - Miről szólt és szól ma Közép-Európa? - PDF | REZ |ENG
Kiss Zoltán Károly
Szemben az árral?
A kulturális sokszínűség védelme és az uniós jogharmonizáció ellentmondásaiA tanulmány két kérdéskört vizsgál. Melyek az uniós kultúratámogatás és jogharmonizáció területén mutatkozó ellentmondások és veszélyforrások, illetve melyek a művészet szabadságának, a művek felhasználásának alkotmányossági és szerzői jogi akadályai és korlátai? Az Unió kultúrpolitikájának sarokpontja Európa közös kulturális örökségének megőrzése és közkinccsé tétele. A Kreatív Európa program egyik célja, hogy a kulturális és kreatív ágazatok kiaknázzák a digitális átállás kínálta lehetőségeket, de az audiovizuális tartalmak terjesztésének megváltozott formái új kihívások elé állítják a jogalkotókat. A Filmművészeti Közlemény meghatározza a !lmek és egyéb audiovizuális alkotások gyártásához nyújtott állami támogatás értékelésének szempontrendszerét, de érdemei mellett sem képes megtörni a tengerentúli alkotások dominanciáját. A tanulmány második egysége a szerzői jog összefüggésrendszerében elemzi a művészi értékkel bíró véleménynyilvánítást, majd egy sajátos joghézagra mutat rá: a szerzői jog szabad felhasználási lehetőségei érvényesek a nyilvánosságra került és hozzáférhető művekre, ellenben a hagyatékban fellelhető tárgyakra a tulajdonhoz való kizárólagos jogot biztosító rendelkezések az irányadóak.
Kiss Zoltán Károly PhD: Szemben az árral? - A kulturális sokszínűség védelme és az uniós jogharmonizáció ellentmondásai - PDF | REZ |ENG
Balogh Csaba
„Idola fori” – Vázlat a műkritika ideologikusságárólAz ideológia a társadalomtudományok máig legellentmondásosabb fogalma: a romantikától számos változáson ment át a szó meghatározása, és ezek a de!níciók többnyire maguk is ideológiai megfontolásoktól terheltek. A tanulmány a szociológiai megközelítés után a dekonstrukció ideológiafelfogását értelmezi. Paul de Man elméletében az ideológiai és a kritikai gondolkodás szétválaszthatatlan, mert az esztétikai gondolkodás mögött mindig egyfajta esztétikai ideológia működik. A kritikusi tekintély forrása sokszor nem az érvelés minőségében, inkább az ítélet társadalmi, intézményi kontextusában és a mögöttes hatalmi ideológiában keresendő.
Balogh Csaba PhD: „Idola fori” – Vázlat a műkritika ideologikusságáról - - PDF | REZ |ENG
Deme Tamás
A művészeti nevelés megújítása – pedagógiai katalizátor és integrációA tudásátadás eszközeként szolgáló iskolarendszer jelenleg nem ad elégséges biztosítékot a !atalok társasérzelmi – vagyis a művészetekhez közelítő – attitűdjének fejlesztésére. Hiányzik a kölcsönös figyelem és az empátia gyakorlata. A megoldás az integráció lehet, amely egyszerre motiváló és összegző hatású. Egyik feltétele a teljességelvű, holisztikus, a szintézisre összpontosító nevelés. A másik maga a nyelv, mert minden tanítás-tanulás egyúttal nyelvi nevelés. Amíg a tudományos jel egyjelentésű, a művészet nyelve sokszínű, ezért a művészeti oktatás páratlan lehetőséget kínál az alkotó nyelvhasználat kiművelésére. A rációközpontú iskolai tantárgyakba is beépíthető a művészeti szemlélet. Ehhez a legnagyobb segítségét a köztes tárgyak, interdiszciplínák nyújthatnak, amelyek folyamatosan utalhatnak a művészeti alkotásokra és ezek történeti és alkotáslélektani hátterére. Külön feladatot jelent a pedagógusképzés újragondolása, átszervezése, mert az osztott pedagógusképzés kudarcot vallott: tanárt csak folyamatos, osztatlan rendszerben, nagy gyakorlati időaránnyal célszerű képezni.
Deme Tamás PhD: A művészeti nevelés megújítása – pedagógiai katalizátor és integráció - - PDF | REZ |ENG
Juhász Sándor
Nagy nemzedék
Világhírű magyar fotográfusokA fényképezés művészi rangra emelésében jelentős szerepet játszottak azok a XX. század fordulóján született magyar fotográfusok, akik a húszas évek végére elhagyták hazájukat, és külföldön végzett munkáikkal váltak világhírűvé. Időben felismerték, hogy a hírek képes illusztrálására egyre nagyobb a közönségigény, ezért a fotográ!a szerepe felértékelődik. A tanulmány felvillant néhány gondolatot és fényképet André Kertész, Brassaï (Halász Gyula), Robert Capa (Friedmann Endre), Martin Munkácsi, Lucien Hervé (Elkán László), Nicolás Muller (Müller Miklós), Juan Gyenes (Gyenes János), Nickolas Muray és Moholy-Nagy László munkásságából.
Juhász Sándor: Nagy nemzedék - Világhírű magyar fotográfusok - PDF | REZ |ENG
Beke Márton
Makovecz Imre – A közösség drámájaA szélesebb szakmai és az érdeklődő közvélemény körében kevésbé ismert az a hatás, amelyet Makovecz Imre személyisége és munkássága a közművelődésre gyakorolt. Az építész Makovecz, a népművelő, közösségfejlesztő Beke Pál és a szintén építész Varga A. Tamás együttműködésével kezdődött a közösségi művelődési szakma máig ható megújulása. Makovecz hatása túlmutat a közösségi művelődésnek helyet adó faluházak megépítésén, hiszen tevékenysége a településfejlesztésre is kiterjedt. Ennek köszönhetően munkássága és szemlélete élénken él a közösségi művelődési szakma emlékeiben és gyakorlatában.
Beke Márton: Makovecz Imre – A közösség drámája - - PDF | REZ |ENG
Romváry Ferenc
Csontváry nem lehet senkinek a játékszereA szerző – több mint fél évszázados kutatói tapasztalat birtokában – amellett érvel, hogy a társtalan, talányos életű és a hagyományokkal gyökeresen szakító festőművész világnagyság, de számos ok miatt világhírben mégsem lehet része. Alkotásainak és azok befogadástörténetének személyes hangú áttekintése azt bizonyítja, hogy ha a művészettörténeti kérdésekben a politika veszi át az irányítást, és a szakmai vitákban hatalmi eszközökkel próbál rendet teremteni – bármilyen szándékkal is képviselve a különféle érdekcsoportokat –, abból jó nem származhat. Az illetéktelen politikai beavatkozásnak mindig Csontváry volt a kárvallottja.
Romváry Ferenc, dr.: Csontváry nem lehet senkinek a játékszere - - PDF | REZ |ENG
Csuday Csaba
Zsúfolt, intenzív sivatag. „Sem ottani, sem itteni nem vagyok…”
Gondolatszilánkok El KazovszkijrólA tanulmány El Kazovszkij életmű-kiállításához (Magyar Nemzeti Galéria, 2015. november 5.–2016. február 14.) kapcsolódóan fűz gondolatokat az alkotó sajátos „összművészetéhez”, amely színpadi jeleneteit, képeit, nyilatkozatait és verseit öleli fel. Felteszi a kérdést, vajon az életmű befogadásának, értelmezésének lehetségesek-e más irányai, mint amiket az alkotó maga jelölt meg, mintegy kisajátítva saját recepcióját. A szerző egy 1993-as madridi találkozás ürügyén felidézi El Kazovszkij impulzív, nyughatatlan személyiségét, majd a művész létélményét elemzi. „Magánmitológiája” három kérdést vet fel: milyen baja lehetett alkotójának a Teremtővel; milyen motívumokkal tölti meg „sivatagát”, folytonos hiányérzetét; és mit, hogyan emel át mítoszaiba az emberiség kulturális emlékezetéből. Ez utóbbira jó példa az ülő kutyafigurája, amely a képeken tanú-állat, de az egyetemes mitológia gazdag jelentésű jelképe is. A „perem-lét” felveti a határ és a fantasztikum !lozó!ai, lélektani és irodalmi vonatkozásait, így Heidegger, Eco és Trevi nézeteivel is összefüggésbe hozható. Végül rövid szövegválogatás olvasható El Kazovszkij eredetileg oroszul írott verseiből, amelyek személyessé teszik a képekbe stilizált katartikus létélményt.
Csuday Csaba PhD: Zsúfolt, intenzív sivatag. „Sem ottani, sem itteni nem vagyok…” - Gondolatszilánkok El Kazovszkijról - PDF | REZ |ENG
Zirkuli Péter
Kulturális diplomácia. A francia változatA tanulmány a francia kultúra – máig érezhető – rendkívüli hatását tekinti át. A kulturális diplomácia francia változatában a világ kereste fel Franciaországot, másrészt Franciaország – gyarmatosító nagyhatalomként – maga is felkereste a világot. Két évszázadon át a művelt Európa franciául beszélt, és a nyelv által is képviselt civilizációs modell vonzereje meghatározó lett. Párizs szellemisége munkálja ki a független, közvéleményt formáló értelmiségi és alkotóművész alakját. Az Egészségügyi Világszervezet székhelye Genf, az UNESCO-é pedig Párizs. Az Európai Unió intézményei is francia nyelvterületen találhatóak.
Zirkuli Péter PhD: Kulturális diplomácia. A francia változat - - PDF | REZ |ENG
Iñaki Abad Leguina
Európai szélesség„Európa ma inkább valami mind ködösebbé váló, több szempontból hamvába hullt, lassan kimúló koncepció” – állapítja meg a szerző, aki a Cervantes Intézet igazgatójaként Budapestre kerülve meditál az európai identitás mibenlétéről – az esti Budapest utcáit járva. Szépirodalmi igényű esszéje Pálóczy-Horváth György önéletrajzából kiindulva teszi fel a kérdést: mire jutott, mire juthatott a XX. század elején kibontakozó páneurópai mozgalom humánus Európa-eszméjével a Pálóczi-Horváthhoz hasonló sorsot megélt magyar értelmiség? És keserű tapasztalataival mit kezdhet egy európai polgár, akit a kontinens modern történelme okkal tölt el szorongással, az elveszettség érzésével? De a kultúra időtálló értékei végül is arról győzik meg, hogy nem tévedt el az időben, ellenkezőleg: visszatalált egy olyan övezetbe, amely inkább spirituális, mint földrajzi tér, mégis valamiféle biztosíték a földrész jobb jövőjére nézve.
Abad Leguina, Iñaki: Európai szélesség - - PDF | REZ |ENG
Hermann Zoltán
Tallián Tibor: Schodel Rozália és a hivatásos magyar operajátszás kezdetei. Budapest, Balassi Kiadó, 2015A kötet a XIX. század legendás primadonnája, Schodel Rozália forráskritikai pontosságú életrajzán keresztül mutatja be a magyar operakultúra példátlan ütemű változását és ennek társadalom-, intézmény- és esztétikatörténeti hátterét. Schodel Rozália pályájának különlegessége a konvenciókon átlépő, a színpad világát és a kritikát egyaránt provokáló női szerepvállalás, amelyet elnézett az őt ünneplő közönség, mivel alakjában a romantikus művész határtalan szabadságának megtestesülését látta.
Hermann Zoltán PhD: Tallián Tibor: Schodel Rozália és a hivatásos magyar operajátszás kezdetei. Budapest, Balassi Kiadó, 2015 - - PDF | REZ |ENG
Ablonczy Bálint
„Európában legyünk magyarok, Magyarországon meg európaiak”
Beszélgetés Káel CsabávalA Művészetek Palotájának igazgatója beszámol arról, miként határozza meg, és mennyire tartja összeegyeztethetőnek a magyar és az európai identitást. A Müpa kiemelt feladata – az európai és a magyar örökség szem előtt tartása mellett – az összművészeti repertoár töretlen megtartása: az intézmény tíz műfaj otthona az irodalomtól a zenén át a táncig. A mostani európai válság ön meg ha táro zási lehetőséget jelent Közép-Európa számára: a kü lönböző kultúrák egymásra hatása ott lehet ösztönző, ahol erős a nemzeti identitás. Az elfogadás, a másik iránti kíváncsiság nem jelenthet kulturális önfeladást.
Ablonczy Bálint: „Európában legyünk magyarok, Magyarországon meg európaiak” - Beszélgetés Káel Csabával - PDF | REZ |ENG
Dvorszky Hedvig
A Debreceni Református KollégiumMagyarország egyik kiemelkedő nemzeti emlékhelye és kulturális intézménye a Debreceni Református Kollégium. A tanulmány a XVI. századi megalapítástól indulva azt a meghatározó szerepet vázolja, amelyet a Kollégium a hazai műveltség formálásában játszott, majd a Kollégiumi Gyűjtemény muzeális egységeinek kialakulását mutatja be, és kincseiből válogat. Végül arra a sokrétű kérdésre keres választ, miért éppen Debrecen városa vált a reformáció szellemiségének legrangosabb magyarországi székhelyévé.
A Debreceni Református Kollégium - - PDF | REZ |ENG
Szörényi László
Tengeristennő az Olymposon
Mítoszok szóban és képben, Szerkesztette Horváth Judit (Gondolat Kiadó, Budapest, 2015)A tanulmánykötet kettős – a klasszika-filológia és a művészettörténet –, egymást kiegészítő meg közelítésében frissen, szórakoztatóan és főképp érthetően mutatja be egy külföldön még virágzó, új eredményeket hozó tudományág hasznosságát: nélküle az ókori remekművek, a későbbi világirodalom és a magyar kultúra számos alkotása érthetetlen lenne. Az egyes tanulmányok külön is értékesek, de a folytonos keresztutalások visszaterelik a kijelölt útra az olvasót, aki a témák gazdagságát és mélységét akkor látja igazán, ha a kötetet végigolvassa.
Szörényi László DSc: Tengeristennő az Olymposon - Mítoszok szóban és képben, Szerkesztette Horváth Judit (Gondolat Kiadó, Budapest, 2015)
- TELJES KÖTET
- PDF | TEXT |
Felelős kiadó: Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára
A szerkesztőbizottság elnöke: Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Szerkesztőbizottság: Albert Gábor, Fabényi Júlia, Farkas Ádám, Jankovics Marcell, Kelemen László, Mezei Gábor, Vigh Andrea
Főszerkesztő: Kulin Ferenc
Társ-főszerkesztő: Kucsera Tamás Gergely
Főszerkesztő-helyettes: Turi Attila
Szerkesztők: Balogh Csaba, Csuday Csaba
Laptervező: Árendás József
A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. II. emelet
szerkesztoseg@mma.hu
Szerkesztőségi órák: kedden 14-től 17 óráig
Megjelenik negyedévente
Nyomás: KontaktprintSZERKESZTŐBIZOTTSÁG