Magyar Művészet 2019/1

Tartalomjegyzék

• PDF | REZ | ENG
  Kulin Ferenc PhD: Bevezető -
• PDF | REZ | ENG
  Fekete György: Fekete György ünnepi nyitóbeszéde az MMA Titkárság Irodaházának átadásán -
• PDF | REZ |

  A szerző – művészpályájának néhány emlékezetes eseményét felidézve – többek között arra ad választ: miben térnek el a gyerekeknek és a felnőtteknek szóló animációs filmek? Miben különböznek a legfrissebb és az elmúlt évtizedekben készült rajzfilmek? Melyek voltak a fő szempontok az általa tervezett és rendezett animációs filmek szereplőinek megalkotásakor? Összegzésül megállapítja: az animáció területére is igaz, hogy igény szüli a rossz ízlést. Míg az igénytelen film alkotója kiszolgálja a mások által meghatározott igényt, a példamutató művész igényt teremt.

  ENG
  Jankovics Marcell DLA: Mi való a gyereknek? Cuki-e az élet? -
• PDF | REZ |

  A szerző Michelangelo Sixtus kápolnában látható monumentális freskója és Leonardo Salvator Mundija kapcsán azon tűnődik, miért lett Michelangelo az Ószövetség, Leonardo az Újszövetség festője. Az első a világot idegensége miatt uralni akaró, a második a világot otthonossága miatt szeretni akaró elképzelés. Egymás mellé helyezve Michelangelo Utolsó ítéletének Krisztusát és Leonardo Salvator Mundiját, a maga teljességében jelenik meg e két világkép. Az engesztelhetetlen hatalmi működés – és ezzel szemben a kozmoszt átható és mozgató engesztelő szeretet.

  ENG
  Zelnik József: Az Istennek ismerős arc -
• PDF | REZ |

  A popularitás nem feltétlenül függ össze a vulgaritással, az igénytelenséggel. Mivel maga a kultúra igényli a közös képzeteket, a közös mítoszokat és hiedelmeket, ezért a tágabb értelemben vett popularitás nélkül aligha lehet kultúráról beszélni. A tanulmány második része azt a szerepet elemzi, amit a humor játszott a görög kultúrában, majd a mai popularitás sajátosságait vizsgálja. Végül arra hívja fel a figyelmet, hogy a kultúra létrejötte és léte szempontjából nélkülözhetetlen a popularitás, de a popularitás túl is élheti a kultúrát.

  ENG
  Szmodis Jenő PhD: Popularitás, humor, kultúra -
• PDF | REZ |

  A szerző a kultúra antropológiai fogalmát veszi szemügyre. A gondolatmenet filozófiai irányultságú, és a kultúra–jelenlét–civilizáció hármassága között feszülő fogalmi mezőben mozog. A kultúra és a civilizáció fo gal mának taglalása a német értelmezési hagyományt követi: e szellemtörténeti gondolkodást jellemzi a címben megfogalmazott kettősség, a kultúra és a civilizáció határozott elkülönítése. A kultúra művelése az ember ontológiai feladata: a kulturálisan kiművelt létészlelésében maga a lét tárul fel. Ezért a kultúra több mint műalkotások sora: létesemény – ily módon pedig az ember sorsa.

  ENG
  Gáspár Csaba László PhD: Az elismerés kultúrája és a használat civilizációja -
• PDF | REZ |

  Az európai kultúrkörben létezik egy eszmetörténetileg jól levezethető szembeállítás a népi és a magas/elit/ professzionális alkotások (és kultúra) között. E szembeállítás korántsem általánosítható, nem alkalmazható minden kultúrára, mégis jelentős társadalmi, művészetpolitikai és gazdasági következményei vannak. A tanulmány – e fogalompár kialakulásáról és a (mű)alkotás folyamatának kategorizálási nehézségeiről szólva – meghatározásaink időben változó tartalmára és viszonylagos érvényességére emlékeztet, végül arra hívja fel a figyelmet, hogy nem feltétlenül szükséges ellentétpárokra felparcellázni a művészetet.

  ENG
  Csáji László Koppány: A művészet felparcellázása - A népművészet és a hivatásos művészet szembeállításának eszmetörténeti háttere és következményei
• PDF | REZ |

  A tömegművészetet és a tömegkultúrát az elit művészettel, a magas művészettel és kultúrával összehasonlító kultúr- és művészetfilozófiai felfogásoknak nemcsak történeti feldolgozása vált aktuálissá az ezredfordulótól, hanem a különböző kulturális és művészeti területek között felállított viszonyok összehasonlító vizsgálata is új eredményeket ígért. A tanulmány első része az értelmezési, megértési problematika tágabb, XIX–XX. századi vonatkozásait és – napjainkban is érvényesnek tekintett – hermeneutikai-esztétikai felfogását összegzi. A második rész az elkülönülő kulturális és művészeti területek közötti viszonyrendszerek közül a szembeállítás relációját Oswald Spengler, a Frankfurti Iskola és Hauser Arnold vonatkozó tézisei alapján mutatja be, az egymás mellé helyezés relációját pedig Umberto Eco és Almási Miklós írásai alapján vázolja.

  ENG
  Máté Zsuzsanna CSc: A különböző kulturális és művészeti szférák viszonyrendszeréről – a XX. századi kultúr- és művészetfilozófiai felfogások alapján -
• PDF | REZ |

  Baj-e, ha korszakos, klasszikus remekművek a tömegkultúra fórumain és tárgyaiban olcsó jelképekké redukálódnak? – teszi fel a kérdést a tanulmány szerzője, a spanyol irodalom három alapműve, a Celestina, a Don Quijote és a Don Juan-mítoszt feldolgozó Sevillai szédelgő populáris utóéletével kapcsolatosan. Baj-e, ha a műveket, a sokrétegű, valódi értékekkel gazdagított legendákat csak a „vájt fülűek” ismerik és értékelik a maguk helyén? Valóban fogyatkozás, fogyatékosság-e, ha a köznapi gondolkodás, képzelet és a nyelv „visszahelyezi” őket eredeti, különösebb magyarázatot nem igénylő funkciójukba? A művek autonómiája vitathatatlan – hangzik a válasz –, de „lebutított” alakjaik népszerűsége is a művészet elpusztíthatatlan erejét bizonyítja.

  ENG
  Csuday Csaba PhD: Celestina, Don Juan, Don Quijote: remekművek – hatásos (jel)képek? -
• PDF | REZ |

  A tanulmány elméleti bevezetője azt hangsúlyozza, hogy a Soá bemutatásában, illetve a róla szóló kiállításokban nélkülözhetetlen a műalkotások szerepeltetése, ugyanakkor a művészet és a népirtás viszonya ellentmondásoktól terhelt, súlyosan problematikus. A következő rész a Magyarországon rendezett holokauszt-kiállításokat tekinti át, különös tekintettel az ott közszemlére tett művészi alkotásokra. Végül három kiemelkedő magyar képzőművész – Farkas István, Ámos Imre és Sugár Andor – bemutatása következik: képeik meghatározó szerepet játszottak a magyar holokauszt művészi megjelenítésében. Tragikus sorsuk páratlan művészettörténeti tényre hívja fel a figyelmet: a magyar zsidó művészek személyes élményeik alapján reflektáltak a holokausztra.

  ENG
  Pelle János PhD: A művészet és a holokauszt -
• PDF | REZ |

  Évezredeken át a társadalmi, gazdasági, szellemi változásokat alig érzékelték az emberek: egy nemzedéken belül többnyire az állandóság uralkodott. Napjainkban a változás a mindennapok alapvető tapasztalatává lett. A legfontosabbak közé tartozik, hogy megszakad, majd megszűnik a nemzedékek közötti párbeszéd, megértés, hagyományátadás, ezért a hagyomány alapját jelentő mítoszok eltűnőben, elveszőben vannak. A szerző arra keres választ: mi van e mítoszi küszöbön túl?

  ENG
  Balázs Géza CSc: A mítoszi küszöbön túl -
• PDF | REZ |

  Kétszáz éve, 1818-ban halt meg Dugonics András piarista szerzetes, egyetemi tanár, író, nyelvújító. Kétszázharminc éve, 1788-ban jelent meg fő műve, az Etelka című – a honfoglalás korában játszódó – történelmi regénye, amely ismertté és elismertté tette nevét. A tanulmány felteszi a kérdést, mi lehetett az Etelka országos sikerének titka, és mi magyarázza, hogy az utókor gyorsan megfeledkezett Dugonics művéről. Végül arra emlékeztet, szükség volt e regényre a népet próbáló időkben, mert hitet, erőt, önbizalmat és programot adott. Népszerűségét elvesztette, de igazát nem.

  ENG
  Temesi Ferenc: Dugonics enyészete -
• PDF | REZ |

  A tanulmány első része Petőfi Sándor Dante-recepcióját az Isteni színjáték és a János vitéz közötti – hatástörténeti vonatkozásúnak is tekinthető – intertextuális kapcsolatrendszer feltárásával mutatja be. A második rész a populáris filmkultúra három klasszikusának – Csillagok háborúja, Macskafogó, Becstelen brigantyk – összehasonlító mitopoétiai vizsgálatával arra keres választ, hogy a magaskultúra miképpen épülhet be a populáris kultúra alkotásaiba, és ez utóbbiak milyen módon hordozzák magukban a magaskultúra szövegeit. A két világ művészete hogyan léphet kapcsolatba egymással?

  ENG
  Mezősi Miklós PhD: Meseszerű akciófilmek: az Odüsszeiától a Macskafogóig Mitopoétikai közelítések a populáris kultúrához -
• PDF | REZ | ENG
  Németh László: Mi a ponyva? -
• PDF | REZ |

  A Miért ne innánk? Csokonai Vitéz Mihály egyik korai, de igen népszerűvé vált bordala. Vajon érett alkotásnak tekinthető-e ez a rövid, idegen nyelvi betéteket görgető, nem kis részben idézetekből-utalásokból és műfaji sablonokból építkező költemény? A szerző amellett érvel, hogy a Miért ne innánk? az alkalmi jelleget a magas irodalmisággal ötvöző vers. A sémák és a közös műveltséganyag megidézése a ráismerés, az otthonosság érzését kelthette a közönségben, de mindemögött kirajzolódik Csokonai átgondolt világ- és emberképe.

  ENG
  Sturm László: A bordal mint embertan -
• PDF | REZ |

  Kevéssé ismert irodalomtörténeti tény, hogy Gárdonyi Géza „lírai” munkáinak jelentékeny része magyarnótaszövegként íródott a legendás szegedi nótaszerző és prímás, Dankó Pista dallamaira. Az újraközlésekkel együtt 1891 és 1901 között huszonhét Gárdonyi-szövegre írt dal jelent meg nyomtatásban. Dankóé az első jól dokumentált magyar médiasztár-életpálya, kultuszát a folyamatos és sokszínű sajtójelenlét már életében táplálta. A szerző azt bizonyítja, hogy a Gárdonyi–Dankó szerzőpáros dalai lényegében a politikailag elkötelezett 48-as párti és polgári radikális beállítottságú rajongókhoz szóltak.

  ENG
  Hermann Zoltán PhD: „Ez a világ mi vóna…” - Dankó Pista és Gárdonyi Géza nótái
• PDF | REZ |

  A használati tárgynak és művészi alkotásnak is tekinthető mai feketekerámia elkészítése és díszítettsége a legrégebbi, történelem előtti időket idézi. Alkotója az ősi hagyomány és a jelenkor találkozási pontján, nehéz fizikai és művészi munkával, kötött technikához és formavilághoz hűen, mégis szabadon szárnyalva hozza létre a magasrendűen közösségi és egyszerre egyedi feketekerámiát. A szerző a nádudvari Fazekas család munkásságát bemutatva arra keres választ, mi teszi kivételes művészi értékké ezeket az egyszerűnek tűnő tárgyakat.

  ENG
  Kissné Kovács Adrienne, dr.: Megáll rajta a szem - A mai nádudvari feketekerámia
• PDF | REZ |

  A tanulmány Gyulai Gaál Jánosra (1924–2009) emlékezik a János vitéz című animációs filmhez írt zenéjének elemzésével. Az Erkel Ferenc-díjas zeneszerző egyformán magas színvonalon komponált táncdalt, szórakoztató zenét, könnyű szimfonikus muzsikát és klasszikus hangversenytermi darabokat. Egész életművében – afféle „reneszánsz művészként” – az egykoron szétvált művelődésterületeket ötvözte. Gyulai Gaál lényében Kodály Zoltán zeneesztétikáját teljesítette ki, ugyanis azt a magyar szimfonikus stílust alkotta újra, amely hagyományainkra támaszkodva bizonyult korszerűnek, nemzetközi szinten is elismerték, és széles közönséget szólított meg.

  ENG
  Windhager Ákos PhD: Kísérlet a magyar könnyű szimfonikus stílus újrateremtésére - Gyulai Gaál János: János vitéz
• PDF | REZ |

  Keszthelyi Tibor 1979-ben publikált A detektívtörténet anatómiája című kötete néhány olyan krimire hívja fel a figyelmet, amely a detektívtörténet Kádár-kori újjáéledését reprezentálja. A tanulmányíró először a Keszthelyimonográfia magyar szempontból releváns krimitörténeti fejezeteit tekinti át, majd a kérdéses művekről ejt szót. Ezt követően a Keszthelyi által említett regények közül András László A Laurentis-ügy (1966) című krimijével foglalkozik részletesebben. A regény azért érdemel figyelmet, mert – a többivel ellentétben – nem pusztán a detektívtörténet műfaji normarendszerének újrahasznosítására törekszik, hanem a műfaji tradíciót és annak a Kádár-kori deformációit állítja szembe egymással.

  ENG
  Török Lajos PhD: Végtelen történet - A szocialista detektívtörténet nyomában 2.
• PDF | REZ |

  A Kádár-rendszer idején számos nyugati könnyűzenei irányzat szivárgott be Magyarországra. A szerző kordokumentumokkal bizonyítja, hogy a pártállami vezetés ezeket az új zenei stílusokat lenézéssel fogadta, és évekig tiltotta. Amikor kiderült, hogy nem rejtenek jelentőseb kockázatot a rendszer számára, az új könnyűzenei trendek és előadóik átkerültek a „tűrt” kategóriába: ha korlátozottan is, de nyilvánosságot kaptak. Azonban ezzel még nem váltak a hivatalos kultúrpolitika számára elfogadottá, és szerzőiket, előadóikat sem tekintették művésznek.

  ENG
  Csatári Bence PhD: A könnyűzene művészeti értékeinek megítélése a Kádár-korszak első felében -
• PDF | REZ | ENG
  Stachó László PhD: A zenei képzelet analízise. - Dobszay László könyvéről
• PDF | REZ | ENG
  Balogh Csaba PhD: „A vággyal teli feltételes mód”. - Dávidházi Péter könyvéről
• PDF | REZ | ENG
  Falusi Márton PhD: Giovanni Matteucci • Hétköznapi esztétika és esztétizálódás: reflexivitás a percepcióban -
• PDF | REZ | ENG
  Pablo Prieto Hames • Az Idő Költészete -
• PDF | REZ | ENG
  Marino Stefano • Dalok – Auschwitz után -
• PDF | REZ | ENG
  Annekathrin Kohout • Magaskultúra – popkultúra -

• PDF | REZ | ENG
  TELJES KÖTET
• PDF | TEXT |

  Felelős kiadó: Kucsera Tamás Gergely,
  a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára.
  Az MMA Kiadó gondozásában kiadja
  a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága.
  A szerkesztőbizottság elnöke: Vashegyi György,
  a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
  Szerkesztőbizottság: Albert Gábor , Fabényi Júlia,
  Farkas Ádám, Jankovics Marcell,
  Kelemen László, Mezei Gábor, Vigh Andrea
  Főszerkesztő: Kulin Ferenc
  Társ-főszerkesztő: Kucsera Tamás Gergely
  Főszerkesztő-helyettes: Turi Attila
  Szerkesztők: Balogh Csaba, Csuday Csaba
  Laptervező: Árendás József
  A szerkesztőség címe:
  1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. IV. emelet
  szerkesztoseg@mma.hu
  Szerkesztőségi órák: kedden 14-től 17 óráig
  Megjelenik negyedévente
  Ára számonként: 990 Ft
  Nyomás: Kontaktprint
  ISSN 2064-3799

  SZERKESZTŐBIZOTTSÁG