- Terjedelem:
- 112 oldal
- Kötészet:
- puhakötés
- Kiadó:
- MMA Kiadó
- Kiadás éve:
- 2021
Magyar Művészet 2021/3
Tartalomjegyzék
- PDF | REZ |ENG
A szerző arra keres választ, hogyan vált hagyománnyá a hagyománytagadó avantgárd líra a pályakezdő József Attila műhelyében. Az 1910-es években született avantgárd költészet az induló „második nemzedék” számára tradícióként – formakincsként, eljárási módként és szellemiségként – már adott volt. József Attilának az „izmusokhoz” fűződő kapcsolata hordoz sajátos, a költő helyzetéből és belső diszpozíciójából származó jegye ket, ugyanakkor általánosabb irodalomtörténeti tanulságokkal is bír.
Tverdota György, DSc: József Attila és az avantgárd hagyomány - - PDF | REZ |ENG
A vajdasági irodalmi avantgárd – az irányzat individualista, szabályokat elutasító jellegének ellentmondva – rendszerbe szerveződött, és az ottani magyar művészet fontos részévé vált: kiterjesztette befolyását a literatúrán kívüli művészeti területekre is. A szerző bemutatja az „izmusok” vajdasági történetét, a Bosch+Bosch csoport és a DNS című folyóirat alkotóinak tevékenységét. Áttekintését az experimentális film műfajával zárja, amely az utolsó avantgárd művészeti ág, amely eljutott a Vajdaságba.
Fekete J. József: Ugartörők és avantgárd - - PDF | REZ |ENG
A tanulmány Hamvas Béla és Kemény Katalin Forradalom a művészetben (Absztrakció és szürrealizmus Magyarországon) című művének újraolvasására vállalkozik. A szerző főképp azokat a szemléletbeli vonásokat vizsgálja, amelyek alapján Hamvas és Kemény műve Fülep Lajos Magyar művészet című kötetéhez kapcsolható. Végül arra a konklúzióra jut, hogy Fülep Lajos, Kemény Katalin és Hamvas Béla alapvetésében a modern művészet problematikája elválaszthatatlan a modern ember szellemi válságától.
Szántó F. István PhD: Dinamit és kovász - Forradalom a művészet(értelmezés)ben - PDF | REZ |ENG
A szakirodalom máig adós az építész, író, költő, képzőművész és filmrendező Erdély Miklós (1928–1986) munkásságának monografikus feldolgozásával, értékelésével. A szerző arra mutat rá, hogy Erdély Miklós kivételes nagyságú művészeti gondolkodó, „művész esztéta”, akinél a teória és az alkotói életmű egységet alkot, illetőleg esztétikája is nagyszabású műalkotásnak tekinthető. Pályája során ugyanazokat az alapkérdéseket járja körül, de egyre mélyebben, szellemesebben és provokatívabban.
Miltényi Tibor: Teória mint műalkotás - (Gondolatok Erdély Miklós életművéről) - PDF | REZ |ENG
A tanulmány Kovács László (1944–2006) festőművész rendhagyó, műfajokban és technikákban gazdag – az avantgárd és a neoavantgárd tapasztalatait, hagyományait is felhasználó, de „izmusoktól mentes” – életművét mutatja be. A művész körkörös módon visszatérő és magánmitológiát teremtő témákkal, motívumokkal foglalkozott, amelyek mindig jól körülírható, példázatszerű szituációból kiindulva, egyéni filozófiai szemlélettel és létértelmező célzattal fogalmazódtak meg.
Novotny Tihamér: „Újraértelmezett hagyomány”, avagy a rugalmas elszakadás hátranyitó művelete célszerűbb, mint a gárda előtti élcsapat kényszeres előrerohanása - Újabb szintézis- és identitástörekvések a magyar képzőművészetben - PDF | REZ |ENG
A Magyar Műhely első száma 1962 tavaszán jelent meg, Párizsban. A folyóirat a Nyugat-Európába szakadt, fiatal magyar értelmiségiek fórumává vált, markáns avantgárd arculata az első évtized után kristályosodott ki. A szerző bemutatja a folyóirat útját az avantgárdhoz, illetőleg dokumentumainak későbbi sorsát. Végül arra hívja fel a figyelmet, hogy a nyugaton kiadott magyar nyelvű folyóiratok a rendszerváltozás után megszűntek, azonban a Magyar Műhely – a kortárs experimentális művészet orgánumaként – ma is létezik.
Sulyok Bernadett: A párizsi Magyar Műhely folyóirat – történeti megközelítés - - PDF | REZ |ENG
A szerző a romantika folytatásának és XX. századi alakváltozatának tekinti a szürrealizmust, amelynek programja, vagyis irodalmi, etikai, politikai terve leginkább e két szóval – szabadság és szerelem – jellemezhető. A tanulmány kiszélesíti a megszokott irodalom- és művészettörténeti horizontot, hogy láthatóvá váljon az a megváltozott – az irreálist, az imagináriust, az álmot, az erotikát és a tudattalant előtérbe állító – valóságfelfogás, amely meghatározza a szürrealizmus világképét.
Zirkuli Péter PhD: „Szabadság, szerelem!” - Töredék a szürrealizmusról - PDF | REZ |ENG
A szürrealizmus története Marcel Jeant (1900–1993) festőként, íróként és objektek létrehozójaként tartja számon. A szerző amellett érvel, hogy Marcel Jean az a francia szürrealista alkotó, aki közvetlen módon és a legnagyobb hatással formálta a magyarországi szürrealizmus második hullámának arculatát: több évtizeden keresztül a legjelentősebb kapcsolattartó és közvetítő volt a párizsi szürrealista csoport és a szürrealizmus magyarországi szimpatizánsai között.
Balázs Imre József PhD: Magyarországi szál a szürrealista csoport történetében - Marcel Jean munkássága - PDF | REZ |ENG
A tanulmány első része Petőfi S. János (1913–2013) nyelvészprofeszszor szemiotikai textológiájának alaptéziseit ismerteti, majd elméletének alkalmazhatóságát vizsgálja, vázolva közben Petőfi S. János és Benkes Zsuzsa kutatásainak közös eredményeit is. A második részben a szerző – a kreatív-produktív szöveggyakorlatok tapasztalataira építve – speciális szövegelemzésre tesz kísérletet, amelynek során a verbális megoldásokhoz grafikai, zenei és táncművészeti szövegöszszetevőket társít.
Nagy L. János DSc: Petőfi Sándor János szemiotikai textológiája és a művészetelmélet - - Vas István: Értekezés a modernségről: II. A tisztaság törvényei -
- Szemadám György: Kánon, trend és „szcéna” a képzőművészeti életben -
- Pécsi Györgyi, Radics Péter: A sokféleség összessége, amit magyar irodalomnak nevezünk - Interjú Pécsi Györgyivel
- Sturm László PhD: Az irodalomba robbanó - Gróh Gáspár: Szabó Dezső. Kivezetés a szépirodalomból
- Nyilasy Balázs PhD: Cinikus teóriák - Helen Pluckrose – James Lindsay: Cynical Theories. How Activist Scholarship Made Everything about Race, Gender and Identity – and Why This Harms Everybody.
- Kovács István CSc: Levélféle Jankovics Marcellnak -
- PDF | REZ | ENGTELJES KÖTET
- PDF | TEXT |
Felelős kiadó: Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára.
Az MMA Kiadó gondozásában kiadja a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága.
A szerkesztőbizottság elnöke: Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
A szerkesztőbizottság tagjai: Fabényi Júlia, Farkas Ádám, † Fekete György, † Jankovics Marcell, Kelemen László, Mezei Gábor, Vigh Andrea
Főszerkesztő: Falusi Márton
Társ-főszerkesztő: Kucsera Tamás Gergely
Főszerkesztő-helyettes: Sturm László
Olvasószerkesztő: Balogh Csaba
Képszerkesztő: Sulyok Miklós
Tervezőgrafikus: Alajbeg Afrodite
Tördelőszerkesztő: Heckmann Tamás
A szerkesztőség címe:
1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. IV. emelet
szerkesztoseg@magyar-muveszet.hu
Szerkesztőségi órák: kedden 14-től 17 óráig
Megjelenik kéthavonta
Előfizetés:
Fekete Ádám lapmenedzser
fekete.adam@mmakiado.hu
06-30/724-9720
www.magyar-muveszet.huSZERKESZTŐBIZOTTSÁG